Egyszer gondoltam egyet, hogy mégis Bash-ezek, mert mindek ide Java. Mikor párhuzamosan akartam futtatni taszkokat úgy, hogy eseményvezérelten amikor vége a taszknak induljon a következő, de legyen timeout is: akkor mondtam, hogy jó, inkább maradok a Javánál, mert mire ezt kiguglizom, addigra lemegy a hajam.
Másszor meg volt egy grep-pel megvalósított logfeldolgozásom. Az eredetit is én követtem el, de nem volt elég hatékony. XML logokból kellett kivenni az oxigént, de sok volt és mind jó nagy. Aztán rájöttem, hogy a lényeg mindig az elején van a fájloknak, megírtam Javában, hogy csak addig olvassa ameddig megvan amit akar (és antipattern módon Exceptiönnel hagytam el a süllyedő hajót, mert a SAX API-n nincs lehetőség félbehagyni az olvasást), és sokszorosa lett a sebesség. És mellesleg korrekt szemantikus XML elemzés lett grep helyett, ami korrektebb is. Nyilván ezt is lehet valahogy parancssori toolokkal, de Javában triviális volt nekem, Bash-ben meg ez is fogós kérdés lett volna.