A racionalitás fedi le a valóságot. A valóság megvan hit nélkül is. Valóság volt az is amikor nem létezett élet és a világ nem tudta mi a hit vagy a vallás. A vallás és a hit emberi téveszme, nem a természet megismerésének része.
Hinni bármit lehet, a hit nem erény hanem lustaság. A hívő lusta gondolkodni a valóságon, helyette egy hasonló lusta ember képzeteit hiszi. Még sosem lett semmi igaz mert valakik hittek valami természetfelettiben.
A tudományos feltevésekben, elméletekben való tévedés a fejlődés velejárója. Ma nem tudjuk holnap már igen. Ezzel ellentétben a vallások megjelenésüktől fogva helyben topognak. Nem lett igaz amit hirdettek. Ha kihal mindenki az adott vallási közösségből, eszméik is elvesznek és senkinek nem fog hiányozni.
Ha jól tudom azért hívják sejtésnek, mert nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Viszont sok bizonyíték szól mellette, cáfolat még nincs mert még kivitelezhetetlen. Viszont jól működik. Ellentétben a vallással ott dogmák vannak és jaj annak aki vét a dogmákkal ellen.
Köszönöm az értékes vitát, bár ezt már sokszor sok vallásossal megejtettem. Alapjában egy "oltárt fellökő" (mindig ott voltunk a templomban gyerekkoromban az első pár sorban) családból származom. Keresztség, elsőáldozás, bérmálkozás, ifjúsági hittan, hittan verseny... mentem mert kötelező volt. A mesék valahol 6-os korom körül kezdtek gyanúsak lenni, de csináltam mert kellett. Természetesen van egy nagy sértődöttség bennem a vallással szemben. A sok elveszett értelmetlen óra miatt.
Egészséget, vidámságot. Kiszálltam a vitából, te nem győzöl meg engem és én sem téged.