Természetesen használom a netet, de képes vagyok az utcán a nőket nézni csak úgy, mert jólesik. Akik ott is fülükben zenével, szemük előtt telefonnal közlekednek, azt sem tudják, miről maradnak le, és igazából lassan fogalmuk sincs, hogyan néz ki egy élő ember. Vagy egy gyík, amelyik elszalad, mert épp arra mész.
Azt akarom mondani, hogy én a netet valami plusznak tekintem, nem pedig valami szükségesnek. Örülök, hogy van, sőt, rosszul esne, ha nem lenne, de azért el tudnék menni papír alapú térkép alapján is valahova, vagy úgy, hogy megkérdezek egy helyi lakost, aztán emlékezetből.