Nem szándékoztam kiforgatni.
Nagyon úgy tűnt, hogy a manapság többek által hangoztatott gondolatmenetre utal, és a jelek szerint valóban ez történt.
Szerintem alapvető jóindulattal állva egymáshoz érdemes arra reagálni amit a másik megfogalmaz és nem arra amire annak kapcsán asszociálunk.
Én valószínűleg rendre röhejesnek / naívnak / együgyűnek tűnök, de -szerintem- máskülönben nincs értelme a társalgásnak: át lehet adni a helyet az agyonbutított 1bites panelek listázásának.
Elég a manipulátorokat / befolyásolókat (pontosabb kifejezéseknek tartom mint a "vélemény vezér" / influencer) egymásnak engedni: úgyis már az esemény előtt mindenki tudja ~85%-ban mit fognak mondani. Hol van ilyenkor az intellektuális kihívás, mi az ilyeneken az érdekes?
Hiányolom az érzelmi kommunikáció helyett az értelmi gondolkodást: ehelyett előre megrágott 1-1 narratíva visszhangzása helyett a saját egyedi véleményeket.
Külön kéne tudni választani azt, hogy mit érzek igazságosnak és azt, hogy realisztikusan miket lehet tenni az adott helyzetben (és milyen konkrét döntésnek milyen bekerülési áldozata van): hol van a 10-15 féle variációjú elgondolás megnyilatkozása? Aztán lehet pro és kontra érvelni a különböző gondolatok, felvetések mellett/ellen.