13. Miért nem volt megoldás a tesztoszteron-tesztelés sem? Azért, mert ez sem tökéletes módszer. Egyrészt azért, mert sújtja azokat az XX kromoszómás, normális nemi fejlődésű nőket, akikben természetes módon magasabb a tesztoszterontermelés. Ilyen a külsőre teljesen feminin Dutee Chand indiai sprinter. (Az ő fellebbezése miatt helyezte átmenetileg hatályon kívül a CAS az eredeti tesztoszteron-szabályozást 2015-ben, és nyerhettek Semenyáék Rióban.) Másrészt pedig azért, mert ha egy XY kromoszómás sportoló le is szorítja a határérték alá a tesztoszteronszintjét, az nem negálja a férfi pubertás során nyert, egy életre megmaradó előnyöket az izomzat és csontozat szintjén. 14. Akkor tehát nincs igazságos szabályozás? Tökéletesen igazságos valószínűleg nincs, de közelíteni azért lehet, és ironikus módon pont az elmúlt években jutottunk közel hozzá. A transz sportolókkal kapcsolatban említettük, hogy a NOB 2021-es irányelve a sportági szövetségekhez utalta a női kritériumok meghatározását. Az elmúlt években elfogadott szabályozások pedig nemcsak a transz, hanem a DSD-s sportolók esetében is működnek. Az úszó világszövetség például két kritériumot ír elő: a tesztoszteronszint nem lehet egy határértéknél magasabb, illetve bizonyítani kell, hogy a sportoló nem esett át a férfi pubertáson. Ha a többi sportág valami hasonló szabályozást fogadna el, alighanem elkerülhetőek lennének a mostani botrányhoz hasonló esetek.