Ezzel alapvetően érthetetlen, hogy miért van probléma, hiszen az irodában egy ebéd- vagy kávészünet legalább annyi időt elvesz, mint egy mosás vagy felmosás, ezt pedig az is igazolja, hogy a felmérésben részt vevő munkavállalók többsége átlagosan 45 percnél kevesebbet tölt magántevékenységgel a munkaidő közben. Ezzel szemben a munkáltatók úgy gondolják, hogy ez az idő naponta akár több mint egy óra is lehet, így a felek között egyre nagyobb bizalmatlanság alakul ki, ami egyben a home office rendszerének első tégláit is kiütheti a falból.
A gond az, mint olyan sokszor, hogy akiknek irányítaniuk kellene, nem tudják, hogy hogyan kellene ezt jól csinálni. Nagyon gyakori az, hogy rossz dolgokat mérnek, és mivel a mérés megváltoztatja a viselkedést, nem azt az eredményt kapják, mint ami valóban jó lenne. Ehhez jön, hogy sokszor nem tudják, mi az, ami valóban jó lenne. Mielőtt valaki félreért, amit írtam, az nem az távmunkáról szól, hanem bármilyen munkavégzésről és munka irányításról. Irodában ücsörgő embert ugyanúgy lehet rosszul irányítani, mint otthon dolgozót, és mindkettőt lehet jól is.