Magamnak válaszolok, nem szerkesztem a hozzászólást, mert ha valaki reagál rá, már nem tudom beküldeni.
Az alacsony indítónyomaték onnan jön, hogy álló forgórésznél 50 Hz frekvenciájú feszültség indukálódik a forgórészben. Viszont a forgórész induktív reaktanciája viszonylag nagy lesz, hiszen az a frekvenciával arányos. Ha az induktív reaktancia (jóval) nagyobb az ellenállásnál, akkor ebben az LR körben nagy fázistolással fog folyni az áram, lényegében egy nagyrészt meddő áram fog folyni, amelynek az átlagos, egy periódusra integrált nyomatéka kicsi lesz. Csúszógyűrűs gépeknél indításkor vagy ellenállásokat tesznek a forgórészre, ezzel előidézve, hogy az ellenállás nagyobb legyen az induktív reaktanciánál, a fázistolás kicsi legyen, ezzel a nyomaték elég nagy, de nagyon nagy gépnél megoldás, hogy a csúszógyűrűkről levett villamos teljesítményt egy AC/AC kapcsolóüzemű táppal visszatáplálják az egyébként állórészt tápláló hálózatba. Azért ezt nem 1-2 kW-nál csinálják.
Üzemi fordulatszámon nagyjából 2 Hz-en már kicsi az induktív reaktancia, elegendő a kalicka vagy forgórész tekercselés belső ellenállása is a kis fázistoláshoz, nagy nyomatékhoz. Csúszógyűrűs forgórészt ilyenkor egyszerűen rövidre zárják.
Ez a skin hatás egyébként a mágneses tér és a vezetőben mozgó töltéshordozók, azaz elektronok kölcsönhatása. A keresztmetszet mentén nem állandó az áramsűrűség, így a keresztmetszet nem azonos mértékben veszi ki részét az áram vezetéséből. Nyilván kisebb ténylegesen vezető keresztmetszet esetén nagyobb lesz az ellenállás. Helyesebben szólva vezet az mindenhol, csak nem egyformán.