( therion | 2024. 06. 13., cs – 20:16 )

(meglepetes) Pont, mint egy biztositas. Fizeted a hazbiztositast evtizedekig, es lehet, hogy egyszer sem hasznalod ki.

Bocs, de ez nonszensz összehasonlítás. Bármilyen más biztosítást az opcionális mivolta teljesen más kategóriába helyez a TB-tól. (Nyilván a lopás szó alapból implikálja a belegyezés hiányát.)

Nem muszaj rafuggeni. Magadrol is gondoskodhatsz. Ha elegen gondoskodnak magukrol, es csak tehernek erzik az allami nyugdijrendszert (nyilvan a befizetes resznel), akkor a politikai kinalat is meglesz a valtashoz.

Én személyesen nem is számolok azzal, hogy az állam majd eltart. De attól még igaz, hogy:

  • Erőforrásokat von el a jövőbemutató befektetésektől.
  • Az elvont erőforrások fékezik az állampolgárok öngondoskodását.
  • Egy rendszerben, ami a függést jutalmazza és az öngondoskodást bünteti, mindig több lesz a függő, mint a magáról gondoskodó ember. Ehhez fog igazodni a politika is. Ez egy ördögi kör, amibe sajnos beleléptünk.

Erre a problemara a megoldas termeszetesen NEM a nyugdijrendszerben keresendo; a kedves nyugdijas kozonseg szavazati sulyat csokkenteni kellene, mondjuk az aktiv koruak szavazata 10-et er, a nyugdijase meg 1-et.

Ezt elfogadnám.

Erre tudok meg mas variaciokat is, mondjuk vagyoni, muveltsegi cenzus

Ezzel annyi a probléma, hogy ugyanúgy ahogy semmi másnak, a műveltségnek/tudásnak sincs természetéből adódó értéke. Tehát bármilyen műveltségi cenzus csak valakinek a szubjektív preferenciáit tükrözné, direktben az elnyomás eszköze lenne.