( benz | 2024. 06. 13., cs – 15:11 )

fuu, nagy butasagokat hordtal itt ossze.

Könnyű belátni, hogy az állami nyugdíj intézménye egy rákos daganat

Nekem nem konnyu, es mondjuk ugy, hogy az irasod sem gyozott meg errol.

Nem hiszem, hogy a fenti egy racionális alapon támadható kijelentés lenne

Azert kiserletet teszek ra.

  • Igazságosság: Az állami nyugdíj tényszerűen lopás. Fizetsz valamiért, de semmi garancia, hogy bármit is kapsz valaha cserébe

(meglepetes) Pont, mint egy biztositas. Fizeted a hazbiztositast evtizedekig, es lehet, hogy egyszer sem hasznalod ki. Egyebkent ezert is hivjak TarsadalomBiztositasnak a TB jarulekot is, meg a nyugdijkasszaba befizetett penzedet is. Ha sokaig elsz, es mar nem tudsz dolgozni, akkor az allam majd ellat. Ezt igeri a tarsadalom-biztosito.

  • Egyéni szuverenitás: Mennyire lehet szabad egy társadalom, amelyben az emberek ilyen nagy része függ egzisztenciálisan az államtól?

Nem muszaj rafuggeni. Magadrol is gondoskodhatsz. Ha elegen gondoskodnak magukrol, es csak tehernek erzik az allami nyugdijrendszert (nyilvan a befizetes resznel), akkor a politikai kinalat is meglesz a valtashoz.

A kormány reakciója erre, hogy lenyúl a magánnyugdíjból, illetve mindenhol máshol spórol, csak a nyugdíjakon nem, mert politikailag nagyon kellemetlen lenne.

Erre a problemara a megoldas termeszetesen NEM a nyugdijrendszerben keresendo; a kedves nyugdijas kozonseg szavazati sulyat csokkenteni kellene, mondjuk az aktiv koruak szavazata 10-et er, a nyugdijase meg 1-et.

Erre tudok meg mas variaciokat is, mondjuk vagyoni, muveltsegi cenzus, meg nem szavazokoru gyerekek utan jarhatna plusz szavazati jog. alapbol mindenkinek 1 van, de lehetne meg "gyujteni" hozza. Megfelelo sulyozasok mellett ez azt is magaval hozna, hogy a politikai kozbeszed nem feltetlenul a legalacsonyabb ertelmi szinvonaluakhoz igazodna.