Mi a pontos specifikáció? Első és utolsó oszlopot nézzük (ha van közbülső, az nem érdekes)? Minden gépnévre az utolsó őt tartalmazó sor? Vagy a legnagyobb időcímkéjű? Vagy mindegy?
Én személyes véleményem:
awk-t már rég elfelejtettem, nyakatekert és számomra természetellenes szintaxis egy roppant limitált funkcionalitásért. Szerintem: ha shell szkriptben egyszerűen megoldható (nagyjából natívan, tehát nem awk-t hivogatva), akkor az; ha nem, akkor python.
Legyen egy asszociatív tömböd / szótárad / ki minek hívja, kulcs a gépnév, érték az időcímke. Ciklusban olvasod a sorokat, minden sorra azt parse-olod (szóközök mentén robbantva, stb.), majd bekorad az értéket a tömbbe. Ha ezzel megvagy, akkor újabb ciklus a tömb összes elemét kiírja a megfelelő szintaxisban.
Bónusz: Python asszem 3.6-tól kezdve a dictionary megjegyzi a beszúrási sorrendet, ebben a sorrendben fogsz végiglépni rajta amikor kiírod az értékeket.