( Csab | 2024. 05. 13., h – 10:32 )

Boros G. pont a COVID oltásoknál elkövetett statisztika hamisítást elemzi ki. Azt aluloltottság és a súlyos COVID-19 kimenetel összefüggéseit elemzik ki a Lancetben.

https://www.facebook.com/BBDHealth/videos/1783984178791183/

https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(23)0246…

 

Röviden:

- ezek a kutatók, részt vettek a járványkezelésben (összeférhetetlenség, önigazolás, le is írják, hogy nem függetlenek)

- kiszámolják matematikai módszerekkel (MI, szimuláció), hogy mi lett volna, ha mindenki beoltotta volna magát

- és ezzel hasonlítják össze azokat, akik kevesebb oltást vettek fel 3, 2 vagy 1 adaggal

- magyarul: kimaradnak a teljesen beoltottak az összehasonlításból, egy vágyvilágot hasonlítanak össze az aluloltottakkal

- utána kijön, hogy a legrosszabb az 1x oltottak helyzete, a 2x oltott/oltatlan pedig kéz a kézben jár

- ráadásul eltérnek a standard számolástól is, mert Cox-modellt használnak, Pearson korreláció helyett

- a saját adataikat elemzi Boros G, kiszámolja a Pearson korrelációs együtthatót, ami 16-75 év között -0.38-ra jön ki, 75 év felett -0.56-ra.

- valamire való vakcina esetén a Pearson korrelációs együttható -0.6...-1 között van. Magyarul: a saját adataikból is kijön, hogy használhatatlan vakcinákat osztottak. Ezért cserélték le a Pearson korrelációt.

- ezt az együtthatót úgy magyarázza, hogy mennyivel javul a helyzet, ha további oltásokat adsz be. Ha egyszer rászólsz a gyermek re, hogy mosson kezet, a második, harmadik, negyedik rászólás mennyire lesz hatásos. Ez a Pearson korrelációs együttható.

- a 16 év alatti korosztály valamiért kimaradt az összehasonlításból (tudjuk, hogy miért)

 

Így kell ezt csinálni.