Viccen kívül nekem is ez volt a fejlődési vonalam. GW/Q/Quick Basic után Pascal, arra x86 ASM. Eleinte csak betéteket toldottam bele a Pascal-kódba, de aztán a végén már csak program, procedure, var, begin, end maradt Pascal, onnantól tértem át ASM-re egy ideig. Innen nézve persze időpocsékolás volt mindkettő, a C/C++ már akkor is időtállóbb volt. Csak azt ugye letöltögetni akkoriban, mikor az embereknek nem volt nete, hacsak nem volt valami ismerőse valakinek, vagy tanára, aki tudott neki adni C-hez vagy full IDE-t vagy csak compilert, akkor nehéz volt beszerezni, csak drága pénzért lehetett megvenni. Pedig a gcc létezett már akkor is, csak hát ugye ahhoz net/BBS/modem kellett volna már akkor is. Így maradt a Turbo/Borland Pascal, az közkézen forgott mindenhol, meg könyv is több volt hozzá beszerezhető, így majdnem minden halandó azzal tolta, leginkább warezben. Tróger idők voltak. Persze a 90-es évek második felében már elérhetőbb lett a net, meg IT újságok is rátették néha a CD mellékleteikre valamelyik Linux disztró keretében, Slackware vagy Mandrake, hasonló.
Anno ezt a 16 színű kék interface-t is szerettem, kék háttér, sárga-fehér-szürke szöveg, a Norton Commander, DOS Navigator, Xtree, DOS Shell, Rar, Ace, DOS Edit, Q/Quick Basic, Norton Disk Utilities, Turbo Vision-t használó programok, WordPerfect 5.x is ilyesmik voltak, meg még egy csomó másik program, PE2 editor, stb.. Ma már kikészítené a szemem. Pedig néha még most is használják egyes szoftverek, text mode installerek, memtest86, hagyományos windowsos BSoD képernyő, Midnight Commander, nCurses dialog, stb..