Kedves @uzsolt!
Napi szinten olvasom a topikot, de minden egyes hozzászólásodból az jön le, hogy fogalmad sincs az egészhez és a saját fejed után mész, ezért nem jutsz egyről a kettőre.
Ugyanakkor nagyon értékelem, hogy szeretnéd megérteni, hogy mi hogyan működik. Ezért azt javaslom, hogy keress valakit, aki átadja a szükséges tudást neked annyira, hogy megértsd az alapokat, majd utána olvass és tudásod folyamatosan fejleszd a témában.
Amennyiben csak megoldás kell, akkor pedig kérj meg valakit, hogy csinálja meg rendesen és fizesd ki az idejét és a problémád meg is van oldva.
Szakmai oldalról, amit meg kéne érteni, az a hálózati rétegek és azok működése. Ebből is jelen esetben az alsó 3 réteg működésének megértésére van szükséged. Ezek a rétegek a következők:
- fizikai réteg (eszközök fizikai kapcsolódása)
- adatkapcsolati réteg (itt van a mac cím, bridge)
- hálózati réteg (IP címek, routing, dhcp)
Ezek után azt kell megérteni a feladat helyes megoldásához, hogy a fizikai kapcsolatnak semmi köze a hálózati dolgokhoz. Tehát az, hogy a kapcsolat kábeles vagy rádiós (Wifi) az nem befolyásolja az IP címeket, mert teljesen más réteg a kettő.
Az alábbi példában megpróbálok leírni egy lehetséges megoldást, amivel jó eséllyel mennie kéne.
Tehát első lépés, hogy a kapcsolat fizikai szinten ugyanabban a térben legyen, ez megvan.
A hálózatban elég egy központi eszköz, ami a hálózati rétegben és a felette lévő rétegben végzett feladatokat ellátja. A többi eszköz csak egy "továbbító" eszköz lesz (bridge). Ezeknek az eszközöknek nem kell tudnia semmilyen extra dolgot csak a csomagokat továbbítani a központi eszköz felé. Az útvonalat az adatkapcsolati réteg megoldja a mac címekkel, tehát ezzel nincs külön teendő.
Ha sikerült megérteni a fenti dolgokat, akkor lehet tervezni a konfigurációt.
Jelen esetben a TP-Link router legyen a példa kedvéért a központi egység.
Fizikai kiépítés: A szolgáltató eszköze egyik LAN portja megy a TP-Link Router WAN portjába (Itt dupla NAT lesz, de később ezt ki tudod majd iktatni az új tudás megszerzése után). Onnan minden kábeles kliens a TP-Link routerbe kell csatlakoztatni a LAN portokra. Ezek után minden más eszköz, amiről eddig nem esett szó (jelismétlők) ún. bridge módba kell kapcsolni majd. Egyenlőre legyenek teljesen kikapcsolva.
Hálózat: 192.168.11.0
Hálózati maszk: 255.255.255.0
Alapértelmezett átjáró: 192.168.11.1
TP-Link router beállításai:
WAN oldal: DHCP (szolgáltató adja az IP beállításokat)
LAN oldali konfiguráció:
IP címe legyen 192.168.11.1
Hálózati maszk: 255.255.255.0
DHCP beállítások:
DHCP legyen engedélyezve.
IP tartomány (range): 192.168.11.16 - 192.168.11.250
Hálózati maszk: 255.255.255.0
DHCP interval legyen 1 óra (3600 másodperc)
A DHCP reservation-t állítsd be olyan eszközök esetén, ahol fix címet szeretnél biztosítani, mint pl. nyomtató
Minden más maradjon alap beállításon.
Wifi beállítások is maradhatnak.
Teszteld le, hogy minden eszköz, ami a routerhez kapcsolódik az kap-e IP címet, ami a routerhez kapcsolódik kábelen vagy Wifin. Ha több, mint 1 óra múlva sincs probléma, akkor jöhetnek a jelismétlők.
Legyen a jelismétlő gyári állapotra visszaállítva és a varázslóban legyen az IP címe mindig a következő szabad cím az átjáró után, mert az a DHCP nem kezeli, nincs is rá szükség. Jelen esetben a következő szabad IP cím a 192.168.11.2 és a hálózati maszk minden esetben 255.255.255.0 és legyen az eszköz üzemmódja bridge (híd) és legyen csatlakozatva a router Wifijéhez. A sorrendet nem tudom pontosan melyik van először az adott eszköz varázslójában, ezért a sorrend eltérhet. Itt minden mást, mint DHCP, DNS egyéb IP konfigurációk tiltásra kerülnek és ezt ellenőrizni is kell. Ha minden rendben van, akkor a jelismétlő csatlakoztatva van a routerhez. Itt is legyen egy tesztelés, hogy a rá csatlakoztatott eszköz működik-e rendesen több, mint egy órával később is es 192.168.11.x-es IP címet (ahol x egy szám 16 és 250 között a fenti konfiguráció alapján) kap-e. Ha nem, akkor valami nem kerek a jelismétlő beállításainál és a DHCP nincs eltiltva pl.
Minden jelismétlővel ezt el kell játszani és tesztelni. IP cím persze minden újabb eszköz esetén eggyel nagyobb legyen!
Ha minden eszköz rendesen működik, akkor a DHCP beállításoknál lehet növelni az idő intervallumot mondjuk 6 órára.
A hálózati címet azért változtattam meg, hogy kiderüljön, hogy van-e hibásan működő eszköz a hálózatban, ami esetleg elfelejti a konfigurációját és elkezd "garázdálkodni" a hálózaton az egyből látszik. Például valamelyik eszköz visszaáll minden indok nélkül a gyári beállítasaira és elkezd másképp működni, akkor kellhet egy szoftver frissítés vagy rosszabb esetben az eszköz cseréje is sajnos. Ez is benne van a lehetséges okok között.
Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy biztos szükséges ennyi plusz eszköz a hálózaton, de ezt így látatlanban nem lehet megítélni.
Remélem sikerült konstruktív választ kapnod a problémádra és meg sikerül oldani, illetve belátod, hogy ebben szakmában sincsenek sokszor egy perces megoldások és ezért kell a megfelelő tudás ahhoz, hogy az ember ezt rendesen tudja kezelni.