Most akkor nem értem: legyen szabad a választás vagy éljen az irodai lehetőséggel?
Értem én, hogy "megfelelő" embereket kell alkalmazni, de egyrészt az otthoni munkavégzési képesség és az egyéb szempontoknak való megfelelés nem feltétlenül jár együtt, másrészt ezzel is sérül az ún. szabad választás elve: úgy nem nehéz spenótot osztani a menzán, ha csak olyanok léphetnek be, akik szeretik. Avagy a szabad választás elve a választás lehetősége előtt szűrésre kerül lényegében.
A lényeg igazából annyi, hogy nem mindenki és nem minden munkakör alkalmas otthoni munkavégzésre (akár irodai munka esetén sem). Persze te és sokan mások biztosan nagyon alkalmasak vagytok, sőt, még jobbak, mint irodában, de ettől még nem lehet így általánosítani, mert az emberek X %-a nem veszi észre, hogy az a vélt 5 perc más elfoglaltság valójában 1 óra volt stb. Család esetén pláne könnyen szét tud esni egy nap.
"A munka legyen elvégezve és kész." - ez nagyon jelentős leegyszerűsítés. Egy pénztáros egy viszonylag jól definiálható feladatkor, ami időben is behatárolható (bár itt sem mindegy, hogy milyen gyorsan dolgozik, avagy mennyit dolgozik valójában és mennyit tudna), ugyanakkor sok munkakör esetén nehezen határozható meg, hogy mit nevezünk egy napi feladatnak, ráadásul egyénenként változó, hogy kit mennyire lehet terhelni. Én nem érzem jellemzőnek, hogy valaki jelentkezik még feladatért, mert gyorsan végzett, holott a munkáltató elvileg/általában napi 8 órát fizet, amit sokan fordított esetben szeretnek nagyon pontosan nyilvántartani.