Már bocsáss meg, definiálhatok neked élőt, de az nem a te szájízed szerinti lesz. Tessék: Élőnek nevezhetjük atomok azon halmazát vagy kombinációját melyek képesek saját maguk másolatának az előállítására.
A jobb és bal agyféltekés koncepció egy hibás tudományos konzekvencia ami a agyat ért traumák kategorizálásából került levonásra. Szerencsére, ma már erősen megdőlni látszik, mert hála a materialista tudomány által készített MRI készülékeknek kiderült, hogy az emberek gondolkodásmódja és az agyi féltekék működési aszimmetriája közt, az egészséges embereknél nincs eltérés.
A racionalizmus egymásra épülő konzisztens eredmények alapján összegyűjtött ismeretek rendezéséből épít fel elméleteket és vonatkoztat a világ működésére. A spiritualizmus a zsigeri megérzésekből, véletlenszerű kockadobásokból táplálkozik. és ezek közt próbál összefüggéseket találni.
A vezérlő szándék a nevéből adódóan, egy célt, akaratot takar. Csakhogy, egy akarat lehet emberi szemszögből, jó, rossz vagy indifferens.
A jó számára mi emberek hasznosak vagyunk. Viszont ez feltételezi, hogy mindenki egyformán hasznos. Ebben az esetben az egymás kiirtásával járó konfliktusok elég rosszul magyarázhatóak.
A rossz számára, felesleges, vagy épp másképpen hasznosíthatóak vagyunk. Ez elég rossz hír az emberiség számára.
Az indifferens, csak úgy létezik, nagyjából nem oszt, nem szoroz, ahogy mi sem nagyon számítunk neki.
Azért az anyag elpusztulásáról elég más elképzelései vannak az antianyagnak vagy épp az LHC-nek. Különösen ha figyelembe veszem hogy minden a rendezettség állapota felé tart. Amennyiben van egy magasabb rendű dolog és az autista kisgyereket játszik, ami mindent szétválogat egyformára, párhuzamba és derékszögben (az univerzum pillanatnyilag errefelé tart), akkor bizony az rohadt rossz dolog számunkra. Mert 0K-en, egységnyi kockába fagyva igencsak megizélhetjük az emberi dolgainkat, a mostani kis vitánkkal együtt.