A lényeg van egy olyan pont amikor összeáll a fejben a sok hallott dolog = végignézi a spirituális kínálatot, meghallgatja a szakértőket, akik megválaszolják neki a barom kérdéseit...
Nem gondolod, hogy ez ugyan azt jelenti csak más szavakkal?
Meghallgatja a "szakértőket" azaz hall sok dolgot. A sok hallott dolog nem kérdéseken alapult? Nem a tudásvágyon? Te nem válaszokat kerestél, keresel?
Te pont azt csináltad amit kritizálsz, ha jól értem. Meghallgattál sok dolgot (szakértőt) és összeállt a kép. Ha jól értem rád valakinek a munkája (talán Evola?) olyan hatással volt, hogy "felébredtél"?
Ezzel semmi gond nincs, nekem a kizárólagosság hirdetésével van, az egy szent igaz úttal, mások lenézésével és a magas lóval. Én ilyen tulajdonságokat nem tapasztaltam "igazi gondolkodóknál". Az is furcsa, hogy többször említetted, hogy mindenki egy, a közös ős-állapotból. Ezt én is így gondolom, de akkor viszont mások "fikázásával" magadat is minősíted.
A beavatásról kicsit úgy beszélsz mint a megváltásról. Az én tapasztalatomban (és ismét a fogalmak tisztázásánál tartunk) a megváltás egy jelkép, egy hittétel egy adott vallás mellett, de akkor már ismerned kell, teljesen tudatlanul nem akarnád, hogy beavassanak. A beatvasánál kéred, hogy a közösség fogadjon be és ezt jelképesen megteszik. Isten csak befelé érhető el, ezen egy rituálé nem segít és nem oszt, nem szoroz.
Ha beavatás úgy érted, mint tanítás, akkor érteni vélem amit írsz, de az akkor meg egy szakértő meghallgatása. A felébredés egy érdekes dolog, szerintem az valaminek nem a vége, hanem az eleje. Az ős-hitek szerint az élet célja a fejlődés, a szellemi minőség javítása, amivel a közös szellemanyag értékét és ezzel Isten minőségét is növeljük. Az ábrahámi vallásoknál ez már káromlás, de a sámánizmus szerint Isten részei vagyunk és Isten általunk alkar javulni. Ebből következik, hogy Isten nem tökéletes és nem mindenható. Mivel minden a nagy szellem része, a közös szellemanyagé, minden Isten része, ezért egészen másképp viszonyult a természethez, egyetlen szóval, tisztelte. Tisztelte az anyagot is, mert Isten azt sem véletlenül teremtette. Az embernek ebben a hitben nincs végleges felébredt, tökélete állapota, mindig van feljebb, vagy beljebb ahogy tetszik, de lejjebb is és romolhat is ez a minőség. Mennyország és pokol sincs, de ez nem igazán tartozik ide.
Ismét egy BÜÜN bölcselettel borzolnám az idegeid :)
Nem isten, - istenek,
nem nemzet, - nemzetek,
nem ország, - országok,
nem hit, - hitek,
nem szokás, - szokások,
nem kötés, - kötések,
nem oldás, - oldások,
nem bölcsesség, - bölcsességek,
nem út, - utak!
Egy csak ős-örök Egünk,
ős-szellem ős-testben,
ős-test ős-szellemben.
Itt Isten fogalma kis magyarázatra szorul, A BÜÜN egy Tengritista vallás, ahol Isten több részre bontotta magát, hímségre és nősténységre, de azok is Istenek, egyben alkotják az egy Istent. Ez egy olyan egy isten hit ahol több isten van, kicsit zavaró, hogy nincs külön elnevezés ezekre. Viszont ha kicsit is nyitottabb vagy, látható, hogy nincs is óriási különbség a hitek között. Például az abszolútum és most ne robbanj fel, egy emberi fogalom. Mi van ha mások így fogalmazták meg: Egy csak ős-örök Egünk,
A különbség az emberekben van, akik egyházakat alkottak, kizárólagosságot hirdettek és ennek az eredménye a konfliktus, vallási háború lett.
A Mártix első része szerintem is jó film, de nem tudom hová tenni ami Wachowski testvérekkel történt.
És egy apró megjegyzés, a személyeskedés és a másik minősítése, pocskondiázása nem éppen arra utal, hogy sziklaszilárd az érved. Ez ego, emóció amit nem tudsz kezelni, ebből akár hitetjük azt is, hogy a hited nincs a helyzet magaslatán, de jóindulattal azt is, hogy csak ember vagy.
Szerintem megtalálnánk a közös hangot, ha az egóból kicsit visszavennél.