Attól is függ mit fordítasz, azért ha egy Gentoo install alatt forgatsz nagyobb csomagokat, 10 giga felett eszik simán. A lényeg itt elvi, ahogy már írtam, nem csak a hardverigény, hanem az emberi átláthatóság, ha valamit meg lehet valósítani x kódsorból, meg y memóriafoglalásból, akkor ne írjanak annál komplexebb kódot a feladatra, vagy ha komplexebb is, bontsák szét modulokra vagy pluginekre, amik önmagukban szintén ilyenek.
Ez a lényege a Unix-filozófiának is. Minden alapfeladatot egy egyszerű, 2-3 betűs parancs, CLI program valósít meg, ami hibátlan futás esetén sokszor a tömörség miatt (teletype-on spórolni kellett a papírral, tintával) még kimenetet sem ad, a visszatérési értékben tudod detektálni a hibás, hibátlan futást. Ezek az alapelemek meg pipe-okon, meg scriptekbe ágyazva hívogatható, és összelegózható belőlük komplett alkalmazás. Nálam pl. elég sok ilyen script van, jelszókezelő (plain text file vim-ben, ami opengpg-vel van ki/bekódolva), szótár (stardict-cli + less), onlline rádióhallgatás (plain text adatbázis + mpv), dokumentum-megnyitós (fzf + vim), felcsatolós (fzf + mount/jmtpfs), erőforrásfigyelő, SSD-statisztika, stb.. Kernighan is ezt mutatja be egy 40 éves videón, hogyan használtak helyesírás-ellenőrzést, és ez a mai napig használt technika (csak tipikusan hunspell-be pipe-olnak, nem kell sort, unique, stb.). Másik példa, illetve egy extrémebb (igazi retró terminálban vim + laptopképernyőn OpenSCAD). Hasonlók a library-k is egy kicsit: readline, (n)curses, stb., amit megint csak sok program tud újrahasznosítani.