Rizsa, rizsa, rizsa... de arra a kérdésre, hogy sajtreszelős szinten kínlódni két napig vagy megoldani technikával fél óra alatt a jobb-e neked, arra nem tudsz/nem akarsz válaszolni...
"Így van! És el is tudja. Ehhez nem is igényli a változást. A változásra profit növelése érdekében a kapitalistának van szüksége, ami azzal jár együtt h társadalom többi szereplője megszívja a dolgot vagy így. vagy úgy."
Igen, sajnos anno a patkolókovácsok is megszívták... Meg minden olyan munkát végzők megszívták, akiket olcsóbb és hatékonyabb volt gépekkel helyettesíteni. Milyen jó is volt kaszával aratni, kézzel kötni a kévét, rakni a keresztet, aztán behordani a terményt, meg cséphadaróval a ponyván csépelni... Aztán a látástól-vakulásig meló eredményeként ha minden jól ment, volt kenyérnek való a következő aratásig, sőt el lehetett belőle cserélni olyan világi hívságokra, mint ruha, cipő, netán konyhai vagy más eszközök...
De mondhatnám azt is, hogy milyen jó volt A0-s rajzlapok fölött görnyedni, ceruza meg tus, számolni meg logarléc papír-ceruza-függvénytáblázat...
Nem szükségszerű, hogy a fejlődésnek következtében egyes rétegek "megszívják". Persze aki nem akar fejlődni, aki nem képes a biorobot szintről feljebb lépni, az szívni fog - pont erre írtam azt, hogy a társadalom tartsa el magát - ezekkel a valódi hasznot termelni nem tudó/nem akaró tagjaival együtt.
A gond nem ott van, hogy fejlődés, hanem ott, hogy az ebből fakadó előnyöket kevesen fölözik le. Az alapjövedelem, mint olyan, pont ezzel menne szembe: mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy megéljen, aki dolgozik, aki értéket teremt, annak ezen felül is juttatni abból, amit a társadalom értékként létrehoz.