Képes általánosítani a megismert összefüggésekből válaszokat adva jövőbeli kérdésekre minél kisebb hibával. (Nem kell nullának lenni a hibának, mert mindig információ hiány van jelen minden döntésnél, változó mennyiséggel).
Gyakorlatilag így működik a validációja a modellnek. Kettévágjuk az adatokat, az egyiken tanítjuk, majd a végeztével a másik szeleten leteszteljük úgy, hogy csak a kérdést mondjuk meg. És az adatban lévő választ és a modell által adott választ összehasonlítjuk. (Hogy milyen metrikával, az külön téma).
Ez hasonló analógia a gyermek tanulása után a vizsgára. Például matek tantárgynál nem ugyanazon kérdéseket teszik fel (lexikai infónál igen). Tehát a logikai összefüggéseket megérti és azokat új (hasonló vagy nem hasonló) problémákra alkalmazza.
Az IQ tesztek is hasonló eljárások.