Miért ne okozna többletet? Gondolj már bele.
Van X költségnövekedésem (beszerzési ár, energiaár, fizetések stb, növekedése miatt), amit ezentúl nem Y, hanem Y-Z számú termékre oszthatok el, mert a kormány megmondta, hogy minek nem emelkedhet az ára. Ezért az eddigi X/Y mértékű árnövekedés X/(Y-Z) mértékű lesz. Ugyanakkora számláló, kisebb a nevező - az árak a költségekhez képest jobban nőnek. És ugye az inflációs kosárban nem csak a rögzített áru termékek vannak, hanem sok minden más is - a mért infláció nagyobb, mint amit a költségek növekedése indokolna.
Ha nem lenne ársapka, akkor a mért árnövekedés X/Y lenne, azaz tisztán követné le a költségek növekedését. Az ársapka ezt torzítja, inflációs többletet okoz.
Amúgy ha érdekel, olvasd el Kornaitól a Hiány c. művet. Anno az Origo is így írt róla:
Legismertebb munkája az 1980-ban kiadott A hiány, amely igazolta, hogy a krónikus hiány jelensége a szocializmus velejárója. Ebben vezette be a puha és kemény költségvetési korlát fogalmát. A szocializmusban a vállalatok felhalmozhatnak veszteségeket, mert tudják, hogy a végén úgyis megmenti őket az állam - miközben a "tiszta" kapitalizmusban kemény a költségvetési korlát: a veszteségek csődhöz vezetnek. Már ekkor kétségbe vonta, hogy a klasszikus szocializmust meg lehet úgy reformálni, hogy piacgazdasággá váljék.