( hyperborg | 2022. 11. 09., sze – 10:42 )

A történet valahol 1998 nyarán kezdődik, amikor az első sulinetes rendszergazda tábor került megrendezésre. Ott még az iskoláknak eléggé csenevész volt a sávszélességük és rendszergazdaként is rengeteg olyan feladathoz kérték a megoldást az iskolán belül, amit egy célszoftver pillanatok alatt előállított volna. Ekkor fogant meg bennem az ötlet, hogy ezt valahogy digitalizálni kellene. A projekt ekkor elindult C++ Qt alapon: az adatbázis lokális az iskola szempontjából, de lehetőség van központi statiszikai adatok lekérésére, stb. Már itt megjelent az, hogy a szülőket és a tanárokat is bevonjuk az iskola életébe: a szülő kapjon emailt, ha hiányzik a gyerek, illetve az akkor népszerű érettségi tételsorokból kiindulva lett volna benne egy óravázlat, hogy a gyerek akkor is tudja, hogy mi volt az óra anyaga és házi feladata, ha éppen hiányzott. Erre még épült volna pár szociológiai modul, amivel az egyes problémás gyerekeket lehetett volna meghatározni (itt minden gyerek 10 gyereket jelölhetett volna mint jó fej meg 10-et mint rosszfej és ebből az adatbázisból a klikkesedések és problémás egyedek kiemelkedtek volna) (Ja meg órarend generálás)

1999-es rendszergazda táborra már kész tervvel érkeztem. Az esti tábortűz mellett előadtam, hogy tuti jó rendszer lesz, GPL-es, Windowson és Linuxon is fog futni. S előadtam, hogy hogyan kell elképzelni ezt a működés közben (minimális POC már volt ekkor) . Mondtam 3 példát: A (szülő ott ül a fürdőkádban és láthatja, hogy progresszál a gyerek) B és C. Az elképzelések nagy sikert arattak, a többiek mondták, hogy go. Pénz nincs az iskolájuknál, de egy ilyen dolog segítene.

2000-ben ismét rendszergazda tábor, de egy nagy cég megjelenik. Azt mondja, hogy kitalálták, hogyan lehetne a mi életünket könnyebbé tenni. S akkor mond is rá három példát: A (szülő ott ül a fürdőkádban és láthatja, hogy progresszál a gyerek) B és C. Gyakorlatilag szó szerint visszahallottam azt, amit egy évvel korábban mondtam. 

A projekttel küzdöttem tovább, de a következő rendszergazda táboroknál egyértelmű lett, hogy itt szabályozással és jogalkotással lesz az én projektem ellehetetlenítve, nem is érdemes küzdeni. A projektet átformáltam, lett belőle szakdolgozat amit eredményesen megvédtem.

Ami igazán zavar, hogy ha odajöttek volna hozzám, hogy öcsipók, érdekel ez a projekt, kilóra megveszünk és nekünk lefejlesztheted, akkor nagy eséllyel azonnal igent mondtam volna. Az ötlet jó volt és sokkal jobban illeszkedett az iskolai infrába és logikába, mint ami végül is jött helyette, ráadásul a decentralizáltsága miatt a rendelkezésre állása jobb is lett volna, mint ami helyette jött. Ez utóbbi emlékeim szerint nagyon sok éven keresztül problémás volt a sávszélesség miatt (lassú volt vagy nem elérhető).

A projektről maradt néhány screenshot: https://nebulon.hu/ss/
(S mielőtt szétszedtek: ez egy közel 20 éves projekt. Akkor még SQL támogatás sem volt a Qt-ban :D. Szóval easy, please ...)