Pár napja van csak ügyfélkapum, és eddig kábé nyolcvanszor kaptam agyvérzést, hogy micsoda kretén, érthetetlen bikkfanyelven van minden megfogalmazva.
Pár éve egy ismerősöm mutatta, hogy néznek ki, hogy működnek a svéd közigazgatási portálok
Nekem azon látszik a koncepcionális különbség, ahogy a bevallásokban eldönti az ember, hogy melyik válasz kell.
Magyarországon a kérdés olyasmi, hogy pl. nyilatkozzék, hogy az akármit is be kell-e vallania. Az ember megnézi a kitöltési útmutatót, ami azt mondja, hogy akinek az X törvény Y paragrafusa alapján be kell vallania, az tegyen ide egy 1-est. Ezután még továbbra is ott van minden rubrika, és ha rosszul töltöd ki, akkor pampog, hogy ha oda egyest tettél, akkor ide nem szabad beírni semmit.
Angliában meg a kitöltés elején feltesz a weboldal pár kérdést, hogy volt-e külföldön bevételed, kaptál-e ilyen-olyan jogcímen extra zseton, adakoztál-e, részt veszel-e valami akármiben, ennek alapján kitalálja, hogy neked mit kell kitölteni és mit nem, és nem is mutatja azt, amit nem szabad kitöltened.
Magyarországon a kitöltési útmutató olvasgatása után jellemzően a jogszabálytárban törvény keresése következik és aztán a törvény adott pontjától az jegyzetelés (olyan, mint egy programot olvasni. Vannak szubrutinok, vannak elágazások és logikai kifejezések. Szerencsére ciklus az nincs). Angliában meg olyan, mintha egy emberrel beszélgetnék. Az itteni törvényeket még nem kellett egyszer se elolvasnom. Gondolom elolvasta az, aki a weboldal készítéséhez a követelményeket leírta.