Sztem ez egy egész jó interjú a témában és egész más megközelítésből. A lényeg tulajdonképpen az interjú utolsó része:
Egy preventív háborút el tud képzelni a közeljövőben?
A Krím elfoglalása mögött színtiszta katonai logika állt. Minden más – külpolitikai, gazdasági és logisztikai – szempont csak másodlagos volt. Úgy kezelték, hogy majd megoldjuk valahogy! Az egyik cél az volt, hogy az orosz katonai flotta maradhasson a félszigeten Szevasztopolban. A másik az, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson a NATO-hoz. Ukrajna azonban így nem csak a NATO-hoz nem tud csatlakozni, fejlődni sem képes, hiszen a konfliktus hatalmas erőforrásokat emészt fel. Ez a fajta preventív megközelítés végig jelen volt orosz részről.
Az, hogy a mostani konfliktusból lesz-e háború, az a következő néhány hétben dől majd el véleményem szerint. Attól tartok, hogy a válasz inkább igen, mint nem. Nem vagyok túl optimista, de ne legyen igazam!
Egy utolsó kérdés: van információja az orosz csapatmozgásokról? Milyen típusú harcászati alakulatok vonultak fel az ukrán határ mentén? Gyors reagálású, támadó egységek, vagy erősebb védelmi képességekkel rendelkező alakultok?
Egyértelműen támadó képességű alakulatok összevonása látható. Ahhoz nincsenek elegen, ami alapján arra lehetne következtetni, hogy nagy területeket akarnak elfoglalni. Ukrajna egy hatalmas ország, majdnem 40 milliós lakossággal. A határok közelében állomásozó orosz harci alakulatok mögött nincsenek olyan erők, amik tartósabb megszállásra lennének alkalmasak. Ilyenek lehetnének a nemzeti gárda egységei, de ezek nem, illetve csak kis számban vannak jelen a térségben.
Attól azonban, hogy valaki nem akar területet foglalni, még támadhat. Ezzel a célja az lehet, hogy vereséget mérjen az ellenségre, és az viselje ennek politikai következményét: belebukjon. Most ez látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, de a helyzet gyorsan változhat.
https://alapblog.hu/oroszorszag-nem-hoditani-gyozni-akar-ukrajnaban/