Ezek után még mindig marad a kérdés, hogy mi mozgatja a republikánus szavazókat, hogy pont egy autoriter vezér mögött sorakozzanak fel? Hát a félelem, amely a demográfiai átalakulásban gyökerezik.
Amerika színesedik, háttérbe szorulnak az eddig domináns szerepet betöltő európai gyökerű, fehér férfi szavazók. Ez a csoport, amely a hetvenes évek óta, főleg a déli államokban, beállt a republikánus párt mögé, most rémülten látja, hogy kisebbségbe kerül. Texasban, az ország második legnagyobb államában, a fehér népesség aránya 5 százalékponttal csökkent 2010 óta, és ma alig haladja meg a 40 százalékot. Hogy Texas mégis republikánus kezekben van, az részben annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős részét különböző trükkökkel kizárták a választásokból, a republikánus kisebbség pedig jobban mozgósítható.
Ehhez a mozgósításhoz kell a trumpi kultúrharc.
Houstonban, Dallasban és más nagyvárosokban azonban már a demokraták vannak hatalmon. Texas a hetvenes évek óta megbízhatóan szállította a republikánus elektorokat, de ha a 2024-ben már 40 elektori szavazat átbillen a demokratákhoz, a republikánusok évtizedekre búcsút mondhatnak a Fehér Háznak.
A fehér kisebbség uralma, amit a republikánusok képviselnek, összeférhetetlen a liberális demokráciával. Ezt Trump tudja, és nyíltan vállalja. Ez a brutális őszinteség, amely ugyanakkor ügyesen, bár szelektíven épít a liberális kultúrára és a demokratikus politikai intézményekre, Trump igazi vonzereje.