Nem. Ahogy írtam már, Apám azért járatott hittanra, mert utálta a komcsikat és hogy legyen valami más világlátásom is (nem ettől lett de ez más kérdés) (mi akkoriban a szabad európát hallgattuk...). A bérmálkozás már nem merült fel nálam, az elsőáldozás elegendő volt ezek szerint. A vidéki unokatesóimnál szokás volt a bérmálkozás is.
Nem akartam soha pap lenni. A hittanórákról annyi emlékem van, hogy hétvégén, talán szombatonta délután voltak és előtte mindig volt játék, ha hamarabb érkeztünk. Azt pl szerettem, maga a hittan nem nagyon érdekelt, de persze végigtoltam, nem voltak nagy elvárások. Aztán 1x (2-3?) éves koromban már nem hittem az egészben (azelőtt sem, csak ugye a gyerekeket könnyű befolyásolni, ezt csinálják a papok...), pl a templomban sem raktam össze a kezem