( _Franko_ | 2021. 06. 25., p – 15:38 )

Vizsgáljuk párhuzamosan a munkahelyek számát is. Egyre több cég költözik BP-re.

2006-ban a munkahelyek 19,5 százaléka volt budapesti és további 12,5 százaléka Pest megyei. 2010-ben a munkahelyek 19,4 százaléka volt budapesti és további 13,0 százaléka Pest megyei. 2020-ban a munkahelyek 19,0 százaléka volt budapesti és további 14,0 százaléka Pest megyei. Én nem látom ezeket a trendeket növekvőnek, ellentétben azzal, hogy mennyien költöztek időközben ki az agglomerációba és ahol valóban arányaiban több munkahely lett ezáltal, de még mindig tömegek ingáznak, lásd statisztika, ahol az utóbbi 10 évben kiköltözők 71 százaléka Budapesten dolgozik továbbra is.

Sokan a gyereket is a város másik végébe viszik, mert ott jobb az ovi, suli, edzés,...

Ez saját döntés, ha ez a hobbijuk, akkor szopjanak, semmi nem támasztja alá, hogy a gyereknek jobb lesz, ha a szülő a saját elszalasztott életét a gyerekén keresztül akarja megélni. Ismerősi körben pont most volt olyan, hogy a gyerek minden nap reggel hatra ment úszni, véletlenül eltörte a lábát és gipszelés közben megkönnyebbülten felsóhajtott, hogy akkor végre nem kell menni úszni, a szülők meg akkor jöttek rá, hogy végig vakfoltjuk volt arra, hogy a gyerek alapvetően nem akar versenyszerűen úszni.

Az emberek maguktól nem fognak visszaköltözni.

Nem, csak akkor, ha megnöveljük a költségét időben és pénzben az ingázásnak, ez viszont konfliktusokkal jár, főleg azok körében, akiknek a segge hozzá van nőve az autóhoz és ezzel együtt alanyi jognak gondolják, hogy a térkép tetszőleges A és B pontja között legyen ingyen gyorsforgalmi út és persze az A és B pontban parkolóhely is.