"Sajnos úgy tűnik valóban nem elszigetelt jelenségről volt szó. Abban a társadalmi rétegben valóban a státusszimbólum része volt a Rolex és limuzin mellett a titkárnők szondáztatása ha akarják ha nem."
Igen, ez sajnos így van. De akkor is érthetetlen, hogy miért nem akkor(iban) derültek ezek ki, amikor történtek, miért 10-20 (több) évvel később? Oké, eltűntették a feljelentést, féltették az állást, karriert. Nade mindet és mindenki? Ha engem ilyen atrocitások érnének informatikusként (mondjuk ebben a szakmában ez nem jellemző, mint a színészeknél pl.), akkor max. 2-3 eset után inkább más pályára váltanék, nem élnék a szarban 20 évig...
A másik számomra érthetetlen, hogy ha ez nyilvánvaló volt, akkor miért ment oda dolgozni, aki ezt nem akarta, nem szerette volna elszenvedni? Vagy ha ennek ellenére oda ment dolgozni és elszenvedte, akkor ő pont ugyan annyira tehet róla, hisz tudta, hogy mi lesz, mire számíthat. Már elnézést, ha ezzel női érdekeket/érzéseket sértek, de szerintem így kerek a gondolatmenet.
"Melindat, a feleségét valóban régóta megcsalta a felesége tudtával. Ha az Amerikai Egyesült Államok egyik alapkövét adó protestáns etika oldaláról nézzük, már ez sincs rendben. "
Igen, én is elítélem a megcsalást. Ha valaki oda jut, akkor szakítson/váljon és kezdjen másik életet, mert úgy korrekt. USA-ban ráadásul nagyon erősen befolyásolja az ilyesmi a válás kimenetelét, az osztozkodást, mindent. Nade ahhoz, hogy megcsalta a feleségét, és válnak, hogy jön az, hogy egyébként a munkahelyén, állítások szerint zaklató volt 20 évvel ezelőtt (bőven a házasságuk előtt)? Ha mind a kettő igaz is, akkor sincs a kettőnek semmi köze egymáshoz. Max. annyi, hogy a válóperes ügyvéd szed elő régi valós vagy kitalált eseteket, hogy még inkább a saját védencének álljon a zászló az ügy megfelelő részében...