( gergov | 2021. 05. 21., p – 08:09 )

"termelünk mesterséges üzemanyagot és szépen visszatömködjük a föld alá"

A CO2-tol szabadulasra azert leteznek kicsit egyszerubb es olcsobb megoldasok. Pl. lepumpalni egy termeszetes vagy mesterseges uregbe.

A masik felveteseddel szerintem az a baj, hogy ez igy kb. akkor mukodne, ha vegtelen mennyisegben allna rendelkezesre olcso, megujulo energia. Ez viszont nincs igy, az ujabb kapacitasok epitese ido es teruletigenyes, ami van, azt meg pillanatnyilag nem latszik jo otletnek 50-60℅-os hatasfokkal szenhidrogenne konvertalni, hogy utana elegessuk egy 30-40℅-os hatasfoku motorban, miutan csovezeteken, hajon meg tartalykocsikban szethordtuk a vilagban, amikor az alternativa az elektromos halozat es a > 80℅ hatasfoku tarolas. Egyszeruen annyi a veszteseg, hogy nem csak nem esszeru, de penzben sem eri meg igy csinalni. Nem veletlenul porog mindenki a tarolas korul.

Az egyetlen, politikai erv emellett talan a keszletezes lehetosege lenne. Hogy lesz-e ra a jovoben folos kapacitas, az szerintem azon mulik, hogy a termeles epitese milyen tempoban halad, a tarolas milyen gyorsan fejlodik, ugyanakkor a felhasznalt villamosenergia mennyisege milyen utemben novekedik.

Szoval lehetne igy CO2 mentesiteni mondjuk az autogyartast, de jelenleg hasznosabb az elektromos energiat eredeti formajaban felhasznalni. Viszont amig a szemelyszallitasban el lehet bohockodni az akkumulatoros jarmuvekkel, addig ezt - nehany specialis esettol eltekintve - munkagepeknel kevesbe latom elkepzelhetonek, es innentol a banyaszat es a nyersanyagok szallitasa kilog. Azt pedig ketlem, hogy 2050-2060-nal elobb lesz annyi felesleg, hogy abbol fedezheto legyen ez az igeny. A legikozlekedesrol, hajozasrol mar nem is beszelve, hogy csak ket tovabbi peldat mondjak, ahova az akkumulatoros megoldas harmatgyenge.