Dr.Tomasovszki László
Bevezetés:
Hosszú hónapok óta egyebet sem hallunk a mainstream (fősodratú) médiából mint, hogy tombol a Covid-19 Pandémia (világjárvány), melyet a WHO 2020. március 11-én hirdetett ki.
- A fertőzöttek, a betegek, az elhunytak száma napról napra drámaian emelkedik!
Az első részben ennek az állításnak a valóságtartalmát szeretnénk megvizsgálni a hivatalos statisztikai adatok (KSH) tükrében.
A második részben az oltások (első, második) beadását követő megbetegedési és halálozási adatokat tekintjük át.
I.
A halálozási adatokról:
- Egyes számú hipotézis:
Amennyiben egy halálos járvány tombol, annak a hatásának meg kell mutatkoznia a halálozási adatok markáns (drámai) emelkedésében.
A 2020-as év során, Magyarországon 139.549 ember hunyt el. Amennyiben abból indulunk ki, hogy halálos pusztító kórral szembesültünk – ennek az elhalálozási számokban detektálhatóan is – kiugrónak kellene, hogy legyen. Visszatekintve az elmúlt negyven-egynéhány év adataira azonban azt látjuk, hogy 1980-tól egészen 1996-ig, minden adott évben 140 ezer felett volt az elhunytak száma. Az 1993-as „csúcsévben” 150.244 az elhunytak száma. Ez pedig, majdnem 11 ezerrel haladja meg a 2020 évi számot.
2. Kettes számú hipotézis:
Magyarország össz-lakosainak száma fogyatkozó tendenciát mutat, emiatt „korrektebb” eljárás, ha az 1000 lakosra vetített halálozási rátát vesszük alapul, így „tisztábban látjuk” a halálos járvány pusztítását.
2020-ban a halálozási ráta (első három számjegyértékben megadva – a későbbiekben is) 14,2. Felmerül a kérdés, hogy ez markánsan kiugró érték-e a vizsgált időszakban?
1990-1995-ös időszakban, 14,0 illetve e fölötti értékeket láthatunk. Az 1992-es (14,3) és 1993-as (14,5) év rátája pedig meg is haladja a 2020. évi értéket.
3. Hármas számú hipotézis:
A halálos járványt bizonyítja, hogy a „járvány előtti’ évhez képest markánsan megugrott az elhalálozás.
2019-ben 129.603-an, 2020-ban 139.549-en hunytak el. Ez, mintegy 6,2 %-os növekményt jelent.
Hasonló mértékű növekedés figyelhető meg az 1979-es (136.829 elhalálozás) és 1980-as év (145.325 elhalálozás) vonatkozásában is – az emelkedés itt is mintegy 6,2 %.
4. Négyes számú hipotézis:
A Covid-19 okozta halálos járvány miatti elhalálozások alulbecsültek, mivel a „járványügyi” intézkedéseknek köszönhetően – az egyébként, az egymásra következő évek során viszonylag nagy stabilitást mutató egyéb halálokok háttérbe szorultak.
Így pl.:
- A korlátozások, távolságtartás miatt csökkent az emberek közötti kontakt, ezért egyéb fertőzéseket sem adtak tovább.
- A fertőtlenítési és maszkviselési szabályok ugyancsak csökkentették a fertőzések továbbadásának esélyét (lásd influenza).
- A „maradj otthon”, home office, az online oktatás – a fenti hatáson túl, mintegy lecsökkentette a munka, közlekedési, szabadidős, sport és egyéb balesetek következtében előálló halálozásokat, de akár a gyilkosságokat is.
Összegzés:
A nyájas olvasó legjobb belátására bízzuk a fenti hipotézisek mérlegelését és értékelését – az első háromban mindenképpen – a vonatkozó adatok tükrében.
A negyedik hipotézis jelenleg nem tűnik „könnyen” eldönthetőnek – mivel a 2020-as évre vonatkozó halál-okokra vonatkozó statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre.
A negyedik hipotézis érvei, valószínűsíthetően valóban racionálisak lehetnek.
Fontos azonban a másik oldalt is figyelembe venni!
Vajon milyen mértékű „többlethalálozást” eredményezett az elmaradt szűrővizsgálatok, kezelések, operációk, kemo- és sugárterápiák, stb. – tehát ezek korlátozottsága, illetve hiánya?
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge#cite_note-14
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh001.html