Szerintem az anyanyelvi szinthez az amerikai vagy brit kulturális háttér ismerete is hozzátartozik, legalább egy adekvát szinten. (Bár sokaknak már a saját nemzeti kulturális ismeretei is hiányosak.) Ez a nyelv egyes formalizmusainak megértéséhez és anyanyelvi szintű használatához elengedhetetlen. Valamint egy bizonyos általános kommunikációs készség is részét képezi az anyanyelvi szintű nyelvtudásnak. Ezek szerintem leválaszthatatlanok a nyelvről. Aki magyar ,,anyanyelvű" de suttyó, az igazából magyarul se tud rendesen. Képtelen a nívós nyelvhasználatra.
Észrevételem szerint sokan túlbecsülik a nyelvtudásukat. Gyakran RFC-ket komfortzónán belül megértenek és napi szinten beszélgetnek róluk, és ez abba az illúzióba ringatja őket, hogy ,,jól" tudnak angolul, elkényelmesednek. Aztán amikor egy vacsoránál szóba kerül random nem szakmai téma, pillanaton belül kisodródnak a társalgási mederből, elvesztik a fonalat. Nem hogy hozzászólni nem tudnak, de a többieket sem tudják követni. Sima hétköznapi témáknál sem. Vagy egy angol nyelven íródott, érdeklődési körükbe tartozó, de nem szakmai könyvet már nem tudnak komfortosan elolvasni.