( _Franko_ | 2020. 11. 20., p – 09:17 )

Mindenhol így számolják az inflációt, a fogyasztói kosárban lehet különbség - nálunk például az ingatlanok árváltozását egyáltalán nem számítják bele. 

Nemhogy az árváltozását, az ingatlan megvásárlását sem számítják bele... sőt, a lakhatás költsége se számít túl nagy súllyal. És ilyenkor jön a kérdés, hogy veletek is gyakran előfordul, hogy kajára a fizetésetek 21,597 százaléka megy el, alkoholra és dohányra 7,744 százaléka, ugyanakkor állandó lakásért fizetett bérleti díjra meg csak az 1,248 százaléka? Na, ennyire nagy a különbség a fogyasztói-kosár alapján számolt infláció és az életviteledet befolyásoló vásárlóerő között.

Ha azt kell bizonyítanunk, hogy a "dollár értéke meredeken zuhan", akkor más devizával vagy mondjuk az arany értékével kellene összevetni.

Például 1970 és 2020 között a kumulált infláció 548 százalék volt, az arany 38 dollár helyett 1850 dollár, az laza 4850 százalék. Q. E. D.?