( carlcolt | 2020. 11. 12., cs – 05:26 )

Fail: a kemoterapia gyogyszeres kezeles. Leginkabb olyasmi logika allt az elso iteracioi mogott, hogy "mergezzunk meg minden sejtet, es hatha nem visz a szervezet a nagy sietsegben ellenmerget a rakos sejteknek". Allitolag ez az evtizedek alatt javulgat "gyorsan szaporodo sejtek" majd "nagy valoszinuseggel rakos sejtek" "megmergezesenek" iranyaba.

A sugarkezeles nem kemoterapia. A kemoterapia nem sugarkezeles. A ketto kozul amugy a sugarkezelesnek van kevesebb kellemetlen mellekhatasa. A kemoterapianak annyi a "bune", hogy nem feltetlen noveli meg a tulelesi eselyeket annyival, hogy amiatt varhato ertekben megerje azt a hosszu szenvedest, amit okoz, es ami legtobb esetben nagyobb szenvedes, mint amit a rak onmagaban okozna. De az "alapigeretet" betartja: noveli a tuleles eselyet (bizonyos dolgokat vizsgalva mindenkeppen). Az orvoson, a betegen es orvos es beteg kialakult kommunikaciojanak modjan is mulhat, hogy ezen a novelt tulelesi eselyen kivul vegul lesz-e barmi mas is merlegelve.

(Odaig van igazad, hogy amit Tassadar ir, az a klasszikus ertelemben vett jogalkotok szandekaval es majdnem az osszes orvos szandekaval megegyezik, de a gyakorlati valosaggal nem feltetlen. Legtobbszor hanyag tanulmany, de idonkent szelhamossag eredmenyekent hamisitott tanulmanyi eredmenyek is atszivaroghatnak a tudomany ezen teruletere is)