Nah, akkor a kedvedért, végigszámolom valós paraméterekkel. Legyen a ház egy átlagosan szigetelt modern ház. Ennek a fűtési energiaigénye 12000kWh/év. Ez átszámítva, 43,2GJ. Ahhoz hogy a fűtésünk minimálisan működőképes legyen az alsó vízhőmérsékletnek 40 foknak kell lennie, a felső maradhat 100 fokon, mert senki nem akar túlnyomásos tartály felett élni. A víz hőkapacitásánál továbbra is számoljunk a 25 fokon mért 4184 J/kg*K-el. Ez azt jelenti, hogy a kilónkénti betárolható energiamennyiségünk 251,040 kJ/kg. Az energiaigényt ezzel leosztva, 172042 kg vizet kapunk. Tehát a triviális 16 köbméterünkből, máris lett durván 172 köbméter. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a 100 nm-es házunk alatti pincét egy az egyben be kellene áldozni. Mivel ennek a tartálynak legalább ugyanolyan minőségű szigeteléssel kell rendelkeznie, mint a háznak, plusz szerhezetileg képesnek kell lennie elviselnie a benne tárolt víz jelentette terhelést, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a házunk költségét sikerült ezzel a megoldással megduplázni. Hogy számszerű legyek: 2 méteres mélységű tartállyal számolva, a teljes 20 cm-es külső szigetelés, 50cm-es tartályfalakkal számolva, cca. 700000 HUF, külső vízszigetelés birumenes lemezzel 647000 HUF, a tartályfalak beton költsége 4620000 HUF, vasbeton+ annak szerelése 1600000HUF, belső vízszigetelés Aquafinnel 80000 HUF. Ez összesen 6207000 HUF és van egy üres tartályod, amiben nem számoltam a munkadíjakat. Erre jön rá a napkollektor a gépészet, stb.
Ha figyelembe veszem, hogy egy átlagos lakás éves fűtési költsége 220000 HUF/év, akkor csak a tartály megtérülési ideje, 29 év. Hülyének is megéri...