( Summer6529 | 2020. 10. 09., p – 23:35 )

Árnyékra vetődődés?

Tárgyi vagy hivatalos bizonyítékokat a téma sajátosságaiból kifolyólag nehéz beszerezni, de Martelnek ez is sikerül: vannak fotói, hozzájutott a rendőrség által lehallgatott beszélgetésekhez, levéltárakba járt, periratokat és titkosszolgálati jelentéseket olvasott, online profilokat elemzett, és mindezek egy részét közzé is tette.

[...]

Az eredetileg Szodoma címmel megjelent könyvről ezerszámra születtek cikkek világszerte. Ezek közül kettőt ajánlok első körben: az egyiket Sir Diarmaid MacCulloch oxfordi egyháztörténész professzor írta, a másikat a neves teológus, az egyház felső szféráit a dominikánus rend egykori vezetőjeként jól ismerő Timothy Radcliffe. Ezek az alapvetően méltató írások a bennük lévő okos kritikai megjegyzésekkel együtt felcsillantják a reményt, hogy ha „megoldani” nem is tudja a problémákat ez a könyv, de értelmes párbeszédet el tud indítani egyházon belül és kívül is.

 

Gyomorforgató? Mire gondolsz pontosan? Ilyenre?

A katolikus egyház katekizmusának (1992) Tisztaság és homoszexualitás (!) című fejezetében, amelyet Ratzinger bíboros személyesen szerkesztett, ez áll: „A homoszexuális emberek a tisztaságra kaptak meghívást.  Az önuralom erényeivel, melyek nevelik a belső szabadságot, olykor az önzetlen barátság segítségével, imádsággal és szentségi kegyelemmel fokozatosan és kitartóan közeledhetnek és kell is közeledniük a keresztény tökéletességhez.”

 

Szerintem nincs abban rossz, hogy vannak buzi katolikus papok, végül is a nem pap "átlagemberek" között is kb 5% a homoszexuális, mitől lenne kevesebb a papok között??? Azért, mert egy mesekönyvet szentként tisztelnek? Úgy tűnik,hogy ez nem változtat a dolgon. Bár ok, a könyv nem ezt állítja, hanem, hogy a főpapok között jelentősen nagyobb az arány. Igen, ezen el lehet és érdemes gondolkozni. (de másik topicban volt már szó Pálról, gondolom, te is tudod, hogy milyen hatása volt és milyen elveket honosított meg ő a katolikus egyházban)