Máshol meg folyamatosan azt kapják az iskolák, hogy miért kőkorszaki módszerrel oktatnak, miért nem modernizálódnak :)
Felvetéseidre (ömlesztve) reagálva: nem tudom, egy kilenc éves (harmadik osztály, ha jól gondolom) mire használja, ebbe nem is akarok belemenni, inkább csak általánosságban. Rengeteg, online (is) elérhető alkalmazás, applikáció, stb. van, amelyeket csak informatikai eszközön lehet használni, papíron nem. Sok ezek közül pl. csapatmunkára épít (amit szintén hiányol a nép). A gyerekek is sokszor aktívabbak ilyen módszerek használatakor, mivel egyrészt a "kedvenc" eszközük van használva, másrészt a játékosságot és a versenyszellemet ébreszti fel bennük (plusz motiváció). Természetesen olyan diákok is vannak, akik épp ellenkezőleg "viseltetnek" ilyen módszereknél.
Néhány példa, hogy milyen lehetőségek vannak: akriel (hirtelen nem nézem meg, van-e demója, vagy csak videókat nézhetsz), LearningApps (nézz szét, tetszőleges témakörben - van sok jó, persze akadnak nem túlságosan jók is), matekórán geogebra (főleg szerkesztéseknél nagyon hasznos), stb. A Mozaik kiadónak is van sok jó anyaga (mozaweb), amit a távoktatás idején ingyenessé is tettek. Ezek kicsit kreatívabb megoldások, mint az, hogy offline tevékenységet, eredményt, eszközt egyszerűen digitalizáljunk (pl. beszkennelünk) - azt gondolom, hogy ha a "digitális" megoldás nem nyújt többet vagy mást, mint az offline megoldás, annak nagy jelentősége nincs (pl. hogy tankönyvet papírrol vagy pdf-ről olvas, lényegében tökmindegy, viszont ha a "tankönyv" csak akkor engedi tovább olvasni, ha néhány ellenőrző kérdésre helyesen válaszol (hogy érti-e, mit olvasott), már rögtön kicsit több, ami nem könnyen váltható ki offline eszközökkel).
miért nem algoritmusokat tanítanak, abból még lehet programozó a srác
A sokat szidott 2020-as NAT alapján már kilencediktől van programozás informatika digitális kultúra órán (lehet, korábban is van/lesz, de kilencediktől biztos) - 4. oldal:
9-10. évfolyam
...
A programozás és algoritmizálás témaköreiben a tanulók új kihívással találkoznak. Míg korábban a blokkprogramozás segítségével gyakran közvetlenül vezéreltek eszközöket, most magasabb szintű absztrakciót igénylő feladatokat oldanak meg hagyományosnak nevezhető, azaz a programkód közvetlen beírását elváró fejlesztői környezetben. Célszerű a fejlesztői környezetet és a programozási nyelvet úgy megválasztani, hogy az lehetőséget adjon az elterjedt grafikus felületek alkalmazására, továbbá könnyen kezelhető és hiteles, azaz akár ipari környezetben is elterjedt legyen.
mondjuk egy rendszer, amiben egy dolgozat iras program biztosítja hogy mindenki egyszerre kezdje el és pontosan fejezze be a dogát, ne tudjon single-choice feladatnál többet ikszelni, stb. az nem lenne hülyeség. bár csak ennyiért egy teljes infrastruktúrát fenntartani (iskola és diák oldalán egyaránt) már hülyeség lenne. meg a puskázást is igen megkönnyítené
Azért egy Moodle-t feltelepíteni talán nem olyan nagy durranás. A puskázás meg, a március-június időszaki tapasztalataim szerint nem számottevőbb, mint normál esetben (jó, matek-fizika esetén túl sok puskáznivaló nincs is). Egyébként erre a megoldás az, hogy a feladatokat is át kell gondolni és tervezni (azaz pl. nem feltétlen lexikális tudást kell kérdezni, amit a magyar wikipédiáról is fél pillanat alatt meg lehet tudni).
(Persze az más kérdés, hogy a tabletet az iskolának kell-e biztosítani vagy a szülőnek - de a hozzászólásod nem erről szólt, így ebbe én se mennék bele)