Elég régóta foglalkozom minigépekkel, és bár természetesen lehet ezeket NAS célokra használni, mivel a legtöbbjük nem erre lett kitalálva, egy vagy több helyen biztosan kompromisszumot kell kötni. A legjobban akkor jársz, ha valódi NAS-t veszel, bár ezek drágábbak - nem véletlenül, mert mind hardveresen, mind pedig szoftveresen erre a célra vannak kihegyezve.
Mik (szerintem) a NAS-ok fontos paraméterei (csökkenő sorrendben)?
- megbízható, erős táp
- dedikált hardver
- alacsony fogyasztás
- szoftvertámogatás
- ár
Az egyik legfontosabb a jó táp, ami hosszú távon elbírja a terhelést, van benne elég tartalék, hogy ha az évek során veszít az erejéből, megbízhatóan kiszolgálja a rendszert. A microUSB-ről hajtott SBC-k ebből a szempontból egyáltalán nem felelnek meg, mivel legfeljebb egy SSD-t tudnak ellátni. A HDD-k felpörgetéséhez 6-12W energiára van szükség darabonként, azaz, ha egy HDD-vel dolgozol, a táp legyen mondjuk legalább 24W-os.
SATA tápcsatlakozó sem árt, ha az nincs a lapon, külsőleg kell megoldani a tároló áramellátását.
A dedikált hardver azért hasznos, mert bizonyos feladatok gyorsítva lesznek, így nem a processzort terhelik. ARM alapú rendszereknél a Realtek (RTD-vel kezdődik a nevük) és a Marvell processzorai tipikusan ilyenek, NAS-okba is ilyet tesznek. Sok SBC-ben a SATA port egy belső USB portra vagy - rosszabb esetben - hub-ra van kötve, azaz a sávszélességen osztozhat más eszközökkel, ami csökkentheti az átviteli sebességet.
Az alacsony fogyasztást nem részletezem. ARM-eknél a minimum 1W, Intelnél 2W óránként, amit mértem nulla processzorterhelésnél.
A szoftvertámogatás már szubjektív, engem speciel nem érdekel, hogy hanyas kernel van az eszközön, mivel kevés adattal dolgozom. Az ár is szubjektív.
SBC-k
Natív SATA port kevesen van, jellemzően a régi(nek számító) ARM Cortex A7 processzorokba sokszor van integrálva ehhez vezérlő. Tavaly jött a hír, hogy megháromszorozták az 5.2-es linux kerneltől ezek teljesítményét, és akár 180-200 MB/s olvasási sebességet is el lehet velük érni. A cnx-re kommentelő tkaiser szerint (aki elég profi a témában, többek között SBC-kről üzemeltetnek storage clustereket) az egyik legmegbízhatóbb az Olimex Olinuxino 2, ehhez rendes Armbian támogatás is van, ami nem hátrány.
Ezeken a lapokon általában natív 100-as, vagy belső USB-re kötött gigabites ethernet csatlakozót találunk. Natív SATA-val mást nem próbáltam, érdemes átnézni a cnx-en található írásokat a témában. A Cortex A53-as magokkal felszerelt processzorok (terhelés nélküli) fogyasztásánál óránként 1-1,5 Wattal lehet számolni, az újabbaknál többel.
Népszerűek még a gyors, hatmagos RK3399-cel szerelt lapok, de ezeken nincs natív SATA, és dizájntól függően soknál aktív hűtésre van szükség, ami értelemszerűen jóval magasabb áramszámlát is von magával.
Az SBC-k ára átlagosan 30 és 100 dollár között szokott lenni. Az Orange és Banana Pi termékeit nem ajánlom, mert a támogatásuk gyatra, sokszor a gyártótól letölthető Linuxok sem működnek jól.
Intel PC-k
Teszteltem jópár negyedik és ötödik generációs Intel alapú, notebook kategóriájú processzorral felszerelt kínai pécét, és nagyon pozitív tapasztalataim voltak. Ezeket tipikusan egy alumínium házba teszik, ami egyben hűtőbordaként funkcionál, és emiatt nincs szükség náluk aktív hűtésre. Két SATA portot tesznek beléjük, az egyik egy mSATA, a másik egy normál, a házba belülre egy 2,5 hüvelykes lemez erősíthető fel. A CPU teljesítményétől függő tápot adnak melléjük, a legkisebb 24, az i7-hez 36 vagy 48 Wattosat mellékeltek.
Bár mérést csak a ~ 95 dolláros Celeron N3150-es gépnél végeztem, az köhögés nélkül kihajtotta 480 MB/s sebességgel az SSD-t Windows alatt 5W minimális fogyasztással, a nálam járt legkisebb és legolcsóbb Celeron N2807 is szerintem bőven jó, ezt akár 55 dollár körül is megkaphatjuk (általában tízzel több), ráadásul beérte 2 Wattal óránként, míg teljes terhelésen 6-tal. Ezekbe a pécékbe LPDDR3 vagy DDR3L memóriát kell tenni, ha csak NAS-ként használjuk, akkor egy gigabájt bőven sok is lehet. Itthon is lehet ilyenek kapni a Barebone kategóriában, harmincezer forintnál kezdődik az áruk, a modernebbek viszont már negyedik generációs DDR-t igényelnek.
A legnagyobb gép egy i7 4510U volt, ha jól emlékszem, 150 dollár körüli áron vettem, terhelés nélkül 5 Wattot kért, teljesen kihajtva pedig 25-öt, a teljesítménye pedig négyszer volt nagyobb az N2807-ének.
A kínai gépeket az Aliexpressről rendeltem, van három-négy megbízható, becsületes kereskedő, akik ezekkel foglalkoznak. Van annyi eszük, hogy a csomag típusának "TV box"-ot és egy alacsony árat adnak meg, így a legtöbb esetben átcsúsznak a vámon. Különösen most, a vírushisztéria alatt, bár jelenleg akár két hónapot is kell várni.
NAS-ok
Nekem kettővel volt dolgom, az egyik egy nagyjából tízéves D-Link DNS-325. Akár két 3,5 hüvelykes HDD-t lehet belepakolni, ha jól emlékszem, 256 megabájt memória van benne, ami NAS feladatokhoz bőven elég, az 1200 MHz-es ARMv5 processzor erőlködés nélkül megbirkózik a gigabites hálózat és a RAID kiszolgálásával, mivel mindkettőt gyorsító hardver van a lapon. Eredetileg valamilyen pimpelt linux volt rajta, amit kis utánajárással Debian 7-esre lehet cserélni, és ezután a hivatalos csomagokból bármit letölthetünk és futtathatunk rajta. Néha lehet kapni jó áron a Hardveraprón, nagyon tudom ajánlani.
A másik egy kínai csoda, egy 64 bites Marvell processzoros erőmű, aminél már a képről sejtettem, hogy hack-elhető (sok kínai gyártó elég hanyag ebből a szempontból), amint megjött, a root jelszót egy perc alatt kitaláltam. 2016-os Ubuntu van rajta. 512 megabájt memória, két mag - ez a gép bármely (2,5 hüvelykes) SATA SSD-t meg tudja hajtani. Ez, a kisebbik 70 dollár, a nagyobbik, két, 3,5 hüvelykes lemezt fogadó, bár aktív hűtéssel felszerelt változata pedig 120 dollár körül van.
Összegzés
Biztos lehetne készíteni egy nagy, összehasonlító táblázatot ezekhez az eszközökhöz, amiben a technikai paramétereket össze lehetne vetni, csak sajnos az a helyzet, hogy azzal sokra nem lehet menni, mert olyan sok tényezős egy ilyen rendszer, hogy ezekből valós képet nem lehet kapni. Mondok két példát: nem egy SBC gyártó CPU mikrokódja hamis értékeket küld a kernelnek, és te azt hiszed, hogy 1,5 GHz-en ketyeg, a valóságban pedig örülhetsz, ha eléri az 1-et. Talán még a Raspberry Pi-knél is volt hasonló affér. Vagy mondjuk a rosszul megtervezett hűtés miatt a processzor némi terhelés hatására visszafogja magát, hogy ne süljön meg. Az igazság mindig tapasztalás útján derül ki, azaz nem érdemes a legújabb dolgot megvenni.