( hajbazer | 2020. 07. 18., szo – 11:40 )

Van

  1. Megkérdőjelezi, hogy hol és hogyan szereztem, és hogy végigcsaltam-e, puskáztam-e az egyetemet.
  2. Ha ezeket rendre megcáfolom, akkor bevet valami közhelyet az egyetem ellen, pl. BME-n mindenkinek adnak MSc diplomát.
  3. Ha nincs ilyen bevethető közhely, akkor szimplán csak levonja a következtetést: Már ilyen hülye™ barmoknak™ is adnak MSc diplomát, hú de örülök, hogy már Svájcban élek és nem Magyarországon.
  4. Ez után következik ugyanaz a játszma, mintha nem lenne (Nincs/2-től).

Nincs

  1. Nem ér semmit és hiteltelen™ a véleményem MSc diploma nélkül, ami szerinte feljogosítja őt arra, hogy felsőbbrendűnek tekintse magát egy vitában.
  2. Ez után, mivel az informatika az a szakma, ahol többet ér a szakmai tapasztalat papír nélkül (és ezt nyilván ő is tudja, csak nem mondja ki), tételesen felsoroltatja velem az összes eddigi munkahelyem összes projektjét, amiben részt vettem.
  3. Szisztematikusan darabokra szedi ezeket és mindegyikbe egyenként beleköt, hogy az engem miért nem jogosít fel arra, hogy bármiről is olyan kritikát mondjak, ami a fősodorral ellentétes.
  4. Pontról pontra kielemzi a karrieremet, a munkahely- és pozícióváltásokat és megkezdődik a közhelyekkel való vagdalkozás, pl. hogy "innen biztos, hogy kirúgtak", "erre se voltál alkalmas, azért kellett eljönnöd".
  5. Ha junior fejlesztőként kezdtem és nem vagyok vezető fejlesztő 10+ év munkaviszony után, akkor az a baj, mert kész, tehetségtelen™ vagyok és nem tudok továbblépni.
  6. Ha fejlesztőként kezdtem és menedzseri irányba léptem tovább, akkor "lám lám, az informatikához nem is ért, csak menedzserkedik", vagy "felbuktatták egy olyan pozícióba, ahol nem tud nagy károkat okozni".

NagyZ és az összes többi elitista, tekintélyelvű mérnök úr valójában újra és újra ezt a két érvelési hibát szeretné elkövetni.

Csak ők a tenkintélyt jelenleg MSc szintű diplomában és szakmai önéletrajzban mérik. Ami alapvetően nem lenne baj, ha nem ettől tennék függővé azt, hogy kinek mennyit is ér a véleménye.

Elfogytak az érvek, sőt NagyZ esetében nem is voltak soha egyáltalán, így eredeti témával az előítéletei és az alusapkás konteós luddita stb. megbélyegzésein kívül nem igazán tud mit kezdeni, érdemben hozzászólni, ígyhát marad a személyeskedés. Ugyanez igaz az összes többi kérdéskörre, az informatika, mint szakma jelentős válságaira, pl. a programok erőforráspazarlására, vagy az erőltetett digitális konzumerizmusra, aminek még jól működő asztali gépek, laptopok, tabletek, okostelefonok szoftver-inkompatíbilitás miatti kidobását köszönhetjük és ami döntési csapdába a profitéhes gyártók két oldalról szorítják a felhasználót: a tudatlan átlagot szemfényvesztéssel, a szemfényvesztésre immunis kisebbségeket pedig a biztonság témakörében irányzott FUD propagandával, API-k eltörésével, az eredeti, jól bevált felhasználási módok központi ellehetetlenítésével.

Erre a fajta arrogáns viselkedésre egyébként a fősodratú média, a bulvár és a Magyarországon jól ismert politikai propaganda nevelte rá mindannyiukat. A módszerek ismerősek TV-vitákból, a szennylapok lejárató hangvételű hasábjairól, a politikai pártok kampányfogásaiból, de akár a parlamenti ülések hangvételéből is.