1. kevés az {akarat/képesség} arra, hogy érdemi vitát folytassanak, szokásos kaki dobálás megy, ilyenkor teljesen mindegy, hogy valójában mi történik, dobálásra mindig lehet indokot találni:
- pl miért kérdezték meg az önkormányzatokat, miért nem kérdezték meg, miért most kérdezték meg, miért így kérdezték meg..
nem azon megy a rugózás, hogy technikailag mit lehetne tenni, hogy ők mit gondolnak, szerintük milyen adatsor szükséges ahhoz, hogy dönteni lehessen (csak visszadobják a labdát, hogy oldjátok meg, nálatok van "minden" adat).
- nekem meglepően pozitívak és szinte példa nélküliek voltak az első hírek arról, hogy konstruktív javaslatok érkeztek a kezdeti egyeztetéseket ahol pártfüggetlenül az összes polgi egyeztetett.
- mostanra azt érzik, hogy nem halt meg elég ember ahhoz, hogy továbbra is érdemben foglalkozzanak ezzel és a veszély is sokkal kisebb mint a potenciális politikai előny ami az emberek hergeléséből kovácsolható, tehát most erre feküdtek rá. Amíg az volt a közhangulat, hogy "na most mindenkinél legyen ez az első", addig ez visszaütött volna nekik..
2. pont az, hogy nem sikerül megtalálni azokat a pontokat amiken amúgy jogosan lehetne rugózni. :)
Ehelyett hülyeségekbe állnak bele..