( TCH | 2020. 03. 19., cs – 11:32 )

> Végképp nem mond semmit, mert én a PC-től beszéltem. ;)

Ja. Csak azt nem fejted ki, hogy mégis mit értesz ipari PC használat alatt. Aztán csodálkozol, hogy "nem értem". Azt, hogy gyárakban használták vezérlésre? Commodore gépeket is használtak.

> Nem. Egyszerűen tudomást sem veszel arról, amit írok, linkelek. De arról sem, amit linkeltél.

> Egyszerűen az Intel iAPX rendszert választották. Abban ott volt a CPU, a migrációs path, az összes periféria és buszmeghajtó. Egyedül a video kártya készült "rendszeridegen" csippel, mert olyan nem volt. De mindez oda van írva abba a levélbe is, amit linkeltél, csak nem érted.

Pontosítsunk: össze-vissza beszéltél, én meg ezt nem értettem, hogy mire akartál kilyukadni. Egy az architektúraváltásról szóló egyszerű állítástól indultunk az elején, te meg beleöntöttél mindent, ami az eszedbe jutott, hogy "sarokba szoríthass", mert te nem kötekedni akarsz, ugyebár.

> Is. Az általad linkelt levélben le van írva, hogy (na, ez pont hiányzik) az első, bevezető gép legyen olcsó. DE! Ott a migrációs path 486-ig.

Migrációs path a 68k oldalon is volt. So? Ráadásul jobb, mint az x86 oldalon, hiszen az x86 visszafelé kompatibilis (folyamatosan toldozgatták bele az újabb részeket, miközben kerülgették a 8 és 16-bites elődök hagyatékát), míg a 68000-es előrefelé (az egész utasításkészlet full 32-bites volt a kezdetektől fogva, csak a CPU belül több lépésből oldotta meg).

> Aha, mint mindig. A 6502-t '75-ben választották, a 68k-t meg '83-ban.

Egyrészt a Lisa-t '78-ban kezdék el fejleszteni, nem '83-ban. '83 a kiadási dátum. A 68k-t valamikor '79-ben "tették be" a gépbe, tehát nem '83-ban választották a 68k-t, hanem bőven az IBM PC megjelenése előtt. De én beszélek zöldségeket, mint mindig.
Ügyesen elkerülted a kérdést a párhuzamos architektúrákkal kapcsolatban is, úgyhogy megkérdezem még egyszer: ha a Lisa-ba x86 kerül, akkor nem lett volna két párhuzamos architektúrájuk? Akkor mitől is lett volna jobb, ha akkor x86-ot választanak?

> Értem én, backward compatibility, de az egy másik vonal volt. És egyszerre szűnt meg mindkettő, átfedés nélkül. Azt egy percig sem vitattam, hogy megtehették.

Ezt most végképp nem értem mi a túróra írtad. Szerintem valamit baromira félreértettél. Összefoglalom: '75-ben az Apple I-hez a 6502-est választották, mert olcsó volt. Utána az Apple II sorozathoz és az Apple III-hoz már a backward compatibility miatt választották. Sikeres volt, ezért lehetett hozzá különféle hardware-eket gyártani, megtérült. A 68k-t '79-ben választották a Lisa-hoz, mert jó volt és valamerre tovább kellett lépni a 6502-esről. Felteszem megint a kérdést, hogy ha akkor a 8086-ost választják, akkor nem lett volna két párhuzamos architektúrájuk? Miért ne választhatták volna az előrefele gondolkozó, szoftveres oldalról 32-bites 68k-t a teljesen 16-bites 8086 helyett? Ha az x86-ot választják, akkor a 32-bit bevezetésekor írhatták volna át az összes assembly kódjukat és fordíthatták volna újra az összes Pascal kódot, hogy kihasználhassák a 32-bites utasításkészletet. Vagy leragadhattak volna 16-biten. Pont úgy, mint IBM PC-n. Gondolom nem kell emlékeztesselek rá, hogy PC-n még évekkel a 386 és 486, sőt a Pentium megjelenése után is, még a 90-es években is 16-bites módban mentek a szoftverek, miközben a világ már évek óta 32 vagy 64-bites volt, beleértve az x86-ot is. (Tudom, volt OS/2, meg mindenféle BSD, meg NT, meg még Linux is volt...csak a világ leragadt a 16-bites DOS-nál.)

> A garázsban a fiúk választottak egy occsót. Aztán amióta pénzük is van, azóta ugrabugra, részedről meg nyafi, én meg a sátán.

Sátánozott téged a nyavalya és nyafogott a nyavalya. Az viszont most már tiszta, hogy te végig csak kötekedni akartál.

> Ha azt mondom nem is olyan nagy baj a backward compatibility hiánya, akkor az a baj.

> Ha azt mondom nem időtálló szerkezetet választottak, akkor az a baj.

> Ha azt mondom ez skizofrénia, akkor az a baj. ;)

Pontosítsunk: az én eredeti állításom az volt, hogy az x86 vonalon egyszerűbb volt a dolog, mert csak modellt váltottak, nem architektúrát. Ennyi volt az állítás és nem több. Ettől még, ha az Apple 10-15 évig használ egy architektúrát, az még időtálló és megvan a backward compatibility is. Az eredeti állítás az architektúraváltás nehézségeiről szólt. Semmi skizofrénia nincs.

> Jaja, az IBM még utoljára köszörült nekik egy hattyúdalt, legalább a 64 bites átállas könnyen ment...aztán dobták.

Nem ez volt a kérdés. Mit értettél azalatt, hogy a Motorolát választották (pl. azt, hogy ők gyártották a CPU-t nekik?) és miért is volt ez baj?

> Íme az Intel marketing duma. Vagy mégsem?

Aha, tehát az utasításkészlet tartalmazott olyan utasításokat, amik megkönnyítették, hogy a magasszintű fordítók jó kódot fordítsanak rá. Nem, ez nem intel marketing duma. Viszont kurwára nem szól az intel mellett sem: megnézted te ezt a linket? Fel van sorolva 21 utasítás, amiből 3 x86-os (LOOPE, LOOPNE, LOOPNZ, LOOPZ => LOOP, JECXZ => JCXZ-nek.), 7 DEC VAX-os, 6 pedig 68000-es, tehát magyarán az az indok, hogy azért x86, mert ez fel van készítve a magas szintű nyelvekre, az kissé fals, mert a jelek szerint ezt nyugodtan el lehet mondani a 68000-esről is.