( SzBlackY | 2020. 03. 15., v – 09:49 )

Az általános és a középiskolás diákok agya nem a klasszikus távoktatási rendszere áll rá

A felsőoktatás diákjai és tanárai sem.

Ahogy folyamatosan csináltuk a "rendes" távoktatást, szépen sorban jöttek elő, hogy mit kell máshogy csinálni (egyébként ennek világszinten marha nagy irodalma is van a mindenki által lesajnált oktatásmódszertani szakértők/kutatók tollából): ha időben eltolt (tehát nem élőzős) videós anyagot csinálsz [igazából élőben is] SOKKAL rövidebbre kell fogni, mert egy tanteremben kb. rá van kényszerítve a diák, hogy fenntartsa a figyelmet, amíg tudja. Videó anyagnál mondjuk 10 percben gondolkodhatsz, ami azt is jelenti, hogy ha mindenről akarsz videó anyagot csinálni, a standard 45 perces órádat legalább négy videóra kell bontanod, amiknek nem árt, ha önállóan is tartalmi egységes alkotnak (nem egyszerű, a tanárnak is tanulnia kell).

Folyamatos számonkérést (nevezzük ellenőrzésnek) kell csinálnod, különben nagyon gyorsan elveszted a diákjaid jó részét (egyrészt mert "hát majd holnap megnézem", másrészt mert ha nem vagytok egy terembe összezárva, nem látod rajta, hogy "DAFUQ?" fejet vág és nem állsz neki újra/máshogy elmagyarázni), nem működik a kéthavonta írunk egy témazárót dolog.

Ahogy másik topicban írtam, a számonkérés módját is változtatnod kell, ha megtartod a random lexikális tudás visszakérdezését, hirtelen mindenki szín ötös lesz (a lexikális tudásra kérdezés mondjuk jó lehet az egy-egy lecke végén levő ellenőrzőkérdéseknek, akár feleltválasztós teszttel, hogy a diák azonnal visszajelzést kapjon, hogy neki kellene-e újra ugrania). Témazáró helyett pl. egyéni kutatómunka, esszé stb.

A távoktatásra átállás nagyon nem csak eszköz kérdése.

BlackY