Nem az energiahasználati szokásokhoz, hanem az összehasonlítható szolgáltatáshoz kell beszámítani azt a kapacitást, illetve termelést, ami ahhoz kell, hogy rendelkezésre állásban tudja azt a "ződ" energia, amit az alaperőműként működő atomerőmű. (Ahogy írtam is, menetrendtartó/csúcserőmű mindkét (atom/ződ) termelés mellé kell. csak az nem midnegy, hogy mekkora méretben. Atomerőmű mellé jóval kisebb (hiszen az atomerőmű nem 0...max teljesítmány között ingadozva termel), zöld megoldás mellé viszont komplementer erőműként _is_ és menetrendtartó/csúcserőműként _is_.
Megpróbálom elmagyarázni... Van egy 7x24-ben rendelkezésre álló alaperőmű, ami mellé ahhoz, hogy x GW-os terhelést ki tidjon szolgálni nem kell semmi, mert önmagában képes erre.
Van a nap/szél erőműved, ami 0...max teljesítmény között időjárásfüggően termel. Ebből valahogy garantált 7x24-es kiszolgálást kell csinálni, hogy összeverhető legyen a szolgáltatás az atomerőművel. Ahhoz, hogy a megtermelt x GW villamosenergia 7x24-ben rendelkezésre álljon, kell vagy tározós erőmű, vagy olyan komplementer kapacitás, ami helyettesíti a nap/szél erőműveket akkor, amikor időjárásfüggésük miatt nem, vagy csak kevesebbet termelnek, mint amennyi az elvárt. A másik megoldás persze lehet az, hogy a fogyasztói oldalon tárolni a szélcsendes/napsütés nélküli időkre - az energia rendelkezésre állása szempontjából mindegy, ez utóbbi esetben a házi tárolás az,amit bele ekll számolni a megújulók költségeibe/hatásaiba.
Ha meg azt mondod, hogy ne az alaperőművi funkcionalitást várjuk el, akkor a klibocsátás tekintetében se az atomerőművel, hanem a gázos menetrendtartó/csúcserőművekkel vesd össze - és ez lenne egyébként a korrekt irány: alaperőműveket atomenergiával, a többit pedig zöld+alacsony kibocsátással bíró gázos erőművekel rakni össze. Azaz a zöld nem az atomnak, hanem a szenes/gázos vonalnak a versenytársa.