Itt valami nem kerek. Ha elég, hogy görbül akkor nem akarhat ötöst.
A "görbül"-t esetleg értheted egy kicsit tágabban és kikerekedik: ebben az esetben azt jelenthetné, hogy elég, ha megüti az ötös szintet, nem kell több (hiába lenne tehetsége és érdeklődése, csak baromi lusta) - mint a szükséges (és elégséges) minimumra törekvés.
Volt nemegyszer olyan eset, hogy a szülő megkérte a tanárt, hogy a gyereket ne vigye versenyekre, ne várja szakkörre, inkább (pl.) kosarazgatni szeretne a gyerek - persze ballagáskor az ilyen diákok rendszerint nem kapnak semmilyen díjat, mert semmi pluszt nem érnek el. Ekkor esik le az a bizonyos tantusz... Remélem, érted, mire gondolok.
A 19. századi iskolarendszer vs 21. századi.
Hatalmas hiba csak az oktatási rendszerre kenni a dolgot - a diáknak, de leginkább a szülőnek is hatalmas felelőssége van (ahogy írtad is). Itt is lenne bőven mit tenni, de először a partnerekkel (szülők, diákok) kellene dolgokat tisztázni (ezt talán könnyebb, mint egy monstrumot (ki)mozdítani - bár a dolgok tisztázása is inkább a "modern" irányt jelenti, mint az "elavultat").