Ez nem ellentmondás.
Nagyszüleink nem jártak Budapestre tüzijátékot nézni unalomból, ill. nem szálltak fel a Hableányokra sem unalomból.
Aki az EGÈSZ életét ledolgozta, annak nem volt ideje (valójában igénye sem) efféle értelmetlen és céltalan szórakozgatásokra.
---
Nem szeretnék filozófiai szintekre eljutni, de személy szerint úgy gondolom, hogy az emberiség a 21. századra elérte azt a szintet, hogy a fejlettebb társadalmak idejük nagyrészét unatkozással és unalomüzéssel töltik, hasznos, értelmes, stb... cselekvések helyett. A "fejlettebb" szó is vitatható, mit is értünk e szó pontos jelentésén.
Régen mindig VALAMIT ünnepeltek az emberek: kemény munka után az eredményt. Volt mit ünnepelni.
Ma egy ünnep gyakorlatilag szabadnap, unalmas, értelmetlen rutin, amire egész iparágok ráépülnek, hogy költsd el a pénzed. Ja, és ha már ünnepeknél tartunk. Miért kell keresztény ünnepnapokon otthon unatkoznom, ha ateista vagyok? Ennyi eröböl lehetne muszlim, zsidó, stb... bármilyen vallási napokat is EGYETEMESEN "ünnepelni". Vallási ünnepnapok felett meg ott vannak a politikai alapú ünnepnapjaink, amik gyakorlatilag ugyanúgy vitathatók, hogy mit is ünneplünk VALÒJÀBAN?
Március 15-ét, amit elbuktunk, és nem hiszem, hogy bármi haszna is lett volna egyébként a nagy emberáldozaton felül. Kicsit a Fideszes szembemegyünk az EU-val életérzés jön elö nálam, ha belegondolok...
Május 1? Talán-talán, de ma inkább szégyen a munka, mint erény. Vagy tévedek?
Augusztus 20: talán még ez a legnormálisabb, mert igen, Àllamalapítás. Mondjuk megnéztem volna anno, hogy ez hogyan is zajlott le valójában, de nem számít, fogjuk fel a romantikus, ködös, mesés verziót.
október 23? Nos, mai napig lehet vitatkozni, hogy szabadságharc volt-e, ellenforradalom, vagy simán anarchikus káosz. Ja, és leverték. Nem tudom, ki hogy van vele, de én SIKEREKET ünnepelnék és nem BUKÀSOKAT.
Karácsony? Miröl szól, ha a költekezést levonjuk a képletböl? Ld. a vallási ünnepek szekciót.
Nem akartam senki érzéseit fentiekkel megsérteni, csak hangosan filózgattam minden cél nélkül.
Régen és ma:
Régen elültettem a búzát, gondoztam, arattam, lisztet csináltam belöle, majd kenyeret sütöttem, és egy hétig ette a család. ÈRTÈKE volt, MINÖSÈGE, és az élet (egyik) alapja is volt.
Ma megveszem a kenyeret a boltban, 2 nap után megszárad, kidobom a felét, semmi értéke nincs.
Ez baj. Semminek sincs ma VALÒDI értéke, mert nincs mögötte "vér, veríték és könny".
Ma annak van értéke, ami kurva sokba kerül, de valójában nincs is rá szükség.
--
robyboy