A lakossági fogyasztás nagyjából lohac az ipar/közlekedés/szolgáltatások igényéhez képest, úgyhogy nem jó irány csak a lakossági fogyasztást/termelgetést nézni.
Több dolgot kellene figyelembe venni: az egyik, hogy a következő 10-15-20 évben mekkora kapacitásokat _kell_ kivezetni a termelésből (lignit, szén, Paks I.)? Várhatóan mennyivel fog változni a fogyasztás? Te csökkenést "jósolsz", igaz, azt nem írtad le, hogy ezt ténylegesen mire alapozod - miközben a szakmai oldalról mindenképp növekedést várnak, egyrészt a közlekedésben növekvő szerepet kapó elektromos meghajtású járművek, másrészt az ipar remélt erősödése, harmadrészt pedig a fűtési/használati melegvíz készítési célú energiafelhasználás terén is várható az villamos energia használatának a növekedése a foszilis tűzelőanyagok ellenében. Én azt tippelem, hogy a hőszivattyús fűtés elterjedése még bőven előttünk van - passzív, illetve passzívhoz közeli energiaigényű épületeknél adja magát ez a fűtési/hűtési módszer.
A termelés oldalán mindenképp kevesebb "zsinóráramot" tudó erőművünk lesz, miközben a hazai villamosenergia-igénynek felét-kétharnadát tudják adni a hazai erőművek. Szóval nem az a kérdés, hogy kell-e Paks II. hanem az, hogy elég lesz-e, úgyhogy a "mennyire szabályozható vissza" kérdés erősen elméleti jelentőségű lesz majd, én úgy gondolom.