Természetesen kordinált túlfeszültségvédelemről érdemes beszélni.
Összefoglalom, hátha valakit érdekel:
Túlfeszültéség kialakulhat külső és belső tényezőkből egyaránt. Pl asszimetrikus földzárlatok, terhelés változások, rezonancia (belső zavarok) stb., vagy villámcsapás, napkitörés, atomrobbanás (külső zavarok) stb.
Városokban 10kV földkábelen, míg vidéken 20kV-os légkábelen érkezik az energia a fogyasztói hálózatba. A primer oldali védelem szolgáltató hatásköre. Ez az A osztályú védelem, szikraköz, túlfesz levezető. Itt gyakorlatilag a transzformátort és erősáramú szolgáltatói eszközöket védik.
Fogyasztói hálózatban túlfeszültségvédelem kiépítése nem kötelező, de MSZ 447: 1998. szabvány 2.6 pontja tartalmaz ajánlásokat. Kiépítése fogyasztói hatáskör.
"B" osztályú védelem főbb műszaki adatai:
- üzemi feszültség 255/440 V,
- védelmi szint (1,2/50) < 3,5 ... 4 kV,
- levezetőképesség (10/350) 60 ... 100 kA,
- megszólalási idő ≤ 100 ns.
"C" osztályú védelem védelem főbb műszaki adatai:
- üzemi feszültség 230/400 V,
- védelmi szint (8/20, 15 kA) <1,5 ... 2,5 kV,
- levezetőképesség (8/20) 15 ... 20 kA,
- megszólalási idő ≅ 25 ns.
"D" osztályú védelem védelem főbb műszaki adatai:
- üzemi feszültség 230/400 V,
- védelmi szint (8/20, 5kA) < 1,0 ... 1,5 kV,
- levezetőképesség (8/20) 5 kA,
- megszólalási idő 1ns < tmeg. < 25 ns.
Természetesen berendezésen belül érdemes tovább finomítani a védelmet akár néhány V-os túlfeszültségekig, alagút diódával, zener diódával stb.