Sztem a munkavállalók messze túlnyomó többsége hozzád hasonlóan - normálisan gondolkodik. Ésszerűen a munkáltató sosem fizet annál többet egy munkakörben, mint amennyit okvetlenül muszáj. Ha kevesebbet fizet, akkor otthagyják, ha többet, akkor azt az áraiban nem ismeri el a piac és előbb utóbb tönkremegy - vagy üzleti modellt vált - vagy másba fog - vagy diverzifikál - vagy bármit csinál, a menekülés érdekében, különben tönkremegy. Tehát ha van ilyen "muszájpont", akkor a fizetéseket ekörül fogják tartani, mégpedig úgy, hogy a dolgozók többségének épp annyival legyen a jövedelme a muszájpont alatt, hogy még ne érje meg elmenniük, a key roleplayers kategóriában meg épp annyival fölötte, hogy ne is tudjon elmenni, mert hasonló munkáért kezdőként máshol nem kap annyit, mint a meglevő helyén. Értelmes munkáltatónak fontos, hogy a munkavállaló olyannal foglalkozzon és annyiért, amivel és amennyivel éppen elégedett és a munkavállaló hosszú távon tervezzen nála, mert akkor tud ő is hosszabb távon tervezni vele. Ebben a képben fontos, hogy a jobhopperek lehetőleg fényévre küzdjék a maguk kis mocskos életét a vállalkozástól. Kivételek vannak persze.