( ironcat | 2019. 01. 13., v – 20:10 )

„egyebkent a liszt,cukor papirzsakos csomagolasat nem hiszen hogy bantani kellene.”

Lenni kell egy biztos pontnak az életünkben. Mióta az eszemet tudom, a lisztes zacskóból mindig kiszóródott egy kevés liszt, mikor otthon kipakoltam a bevásárló szatyorból. És ez most is így van. Mikor felbontottam a lisztet, akkor is kiszóródott egy kicsi a zacskó hajtogatott részéről. És ez most is így van.

Azt nem tudom, hogy a lisztes zacskó hogyan tudott egy ilyen gyorsan változó világban, ilyen sokáig változatlan maradni. Még az sem kizárt, hogy ez a tökéletes, végső forma, és egy idő múlva minden a lisztes zacskó formáját fogja felvenni. :-)