A csomagolás sokszor indokolatlanul sok. Ez tény. De:
Lehetne azon meditálni, ha csak kimérve lehetne kapni felvágottat, húst, lisztet,… , akkor mekkora sorok állnának az egyes pultok előtt. Ezek esetén nem lenne jó megoldás, hogy a zöldségek mintájára, a vásárlok például egyesével válogatják ki a párizsi szeleteket. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan országok, ahol rád szól a vevőtársad, ha a kirakott műanyag kesztyű felhúzása nélkül turkálsz a zöldségek között. Például egy szalmonellával fertőzött személy mindennek „átadja” a fertőzést, amit megfog.
A frissen kimért húst hazaviheted a magaddal vitt zárható üvegedényben, külön csomagolás nélkül is. Az már érdekesebb kérdés, hogy van-e mindenkinek ideje arra, hogy megfelelően fertőtlenítse az edényt előtte, és bakteriális szempontból biztonságosan elszállítsa a boltba, majd haza. Illetve azt is ki lehetne számolni, hogy mekkora súlya lesz a bevásárló szatyornak. Akkor amikor a boltba elindulsz, azaz amikor még elvileg „üres”.
Ha a húst papírba csomagolják, akkor átázik mire hazaérsz. Nem túl jó szórakozás a kis papírdarabkákat leszedni a húsról. Ezért csomagolja sok hentes műanyaggal bevont papírba. Ha az így csomagolt húst beteszed a szatyrodba, akkor nagy az esély, hogy mire hazaérsz, kifolyik a csomagolásból némi húslé. Tehát minden húsvásárlást szatyormosás követ. Vagy a papírba csomagolt húst beteszed egy műanyag zacskóba.
Amire kíváncsi lennék: A csomagolás nélkül vásárolt, saját „csomagolásban” hazaszállított élelmiszerek mennyivel növelik meg a vizekbe kerülő tisztítószerek mennyiségét? Arra gondolok, hogy ezeket a saját csomagolóanyagokat felhasználás után alaposan meg kell tisztítani.
Összefoglalva: A csomagolóanyagok csökkentése jó lenne. De azt meg kell fontolni, hogy csökkentés más területen ne növelje a környezet terhelését. Tehát a kobra hatást el kellene kerülni.