Azok az országok, amikor a jólétet megteremtették, többnyire nyitottabbak voltak, mint a versenytársaik, pl. az 1930-as 40-es években az USA befogadta az Európából, a háború elől, elmenekülő jól képzett embereket (pl. a német, olasz, osztrák, magyar, ... tudományos élet egy nagy részét, nézd meg, kik dolgoztak utána ott: Hans Bethe, Enrico Fermi, Neumann János, ...).
Amúgy a globalizációt én elsősorban a globális kereskedelemre, a versenyszerűen működő piacgazdaságra (ellentétben sok nemzetállam protekcionista, védővámos rendszerével szemben) értettem főleg, de jó, hogy mondod a multikultit, az is elég jól működik sokszor. Pl. hazai példa: magyarul az öntözéses, melegágyban hajtatással, üzemi körülmények között foglalkozó zöldségtermesztést nem véletlenül hívjuk bolgárkertészetnek (u.i. bolgár bevándorlók hozták).