A vásárlót nem érdekli. Ezért kell kötelezően az árban is éreztetni, milyen kárt okoz azzal a világnak, ha 1000 km-ről idepöfögtetett olcsó, vízízű dömpingárut vesz meg. Amennyiben érdekelné őket, ilyesmire nem lenne szükség. Amennyiben nem a fogyasztók elbutítása, elbirkásítása zajlana ipari méretekben reklámokkal, akciókkal, manipulációkkal, szintén nem lenne ilyesmire szükség.
A kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatban csak annyit tudok elmondani, mint eddig. Nem kell mindent korlátozni. Azt kell korlátozni, amit itthon is elő lehet állítani, ésszerű keretek között (nem magyar narancs). Emellett, egyáltalán nem tartom problémának azt, hogy a magyar prémium élelmiszerek nem 100%-át fogják eladni német piacra az előállítási ár ötszöröséért, hanem csak 20%-át. A maradék 80%-ot meg eladják magyar embereknek, az előállítási ár kétszereséért. Kevesebb extraprofit, kevesebb környezetszennyezés, több minőségi élelmiszer. Az osztrák, a német, a holland is meg tudja magának termelni a prémium élelmiszert. Minek importálja Magyarországról, extra pöfögtetéssel?
A hamburgeres példádból látszik nagyon jól az is, hogy te is csak azért érzed finomabbnak a holland címkés kamuprémium sajtokat, mint a magyar (valóban prémium és valóban igazi) termelői piacokon elérhetőket, vagy a Cserpest, mert az Auchan sajtpultjához szoktál hozzá. A természetes, eredeti ízek pedig már életidegenek fősodratú mérnök uraságod szájízének. Még mielőtt visszavágnál, elmondom: én is sokat ettem régen multiéknál kapható, sajtpultos termékekből, a drágábbakból is. A problémám az volt velük, hogy egyiknek se volt meg az az igazi karakteres íze, aminek alapján tényleg meg tudnám különböztetni a másik három félétől. Ellentétben a piacon kaphatóval, aminek megvolt. Multiék sajtjai ugyanúgy ipari hulladékok, mint a legolcsóbb mackósajt. Ipari mennyiségben nem lehet minőségi élelmiszert termelni. És nem is kellene.